(Nem) szeretik Ficót

Alapesetben senkit sem kellene, hogy érdekeljen, milyen maskarát vesz magára egy gimnazista, hogy aztán pár óráig felhőtlenül szórakozzon a többiekkel együtt. Az iskolai zárt közeg bármilyen viccelődést elbír, születtek már sokkal durvább és sértőbb kosztümök is. Csakhogy egy ilyen eseményről fotók is készülnek, amik aztán feltűnnek az interneten. A Bilík utcai diákok problémájának forrása ironikus módon a túloldalról érkezett: a nyugdíjasokat parodizáló fotót még csak nem is egy önbíráskodó kormánypárti rajongó szúrta ki, hanem egy szatirikus, kormányellenes weboldal, ami az egyetértése jeléül osztotta meg és tette virálissá a felvételeket – elvégre úgy gondolták a szerkesztők, szórakozzanak minél többen azon, hogy Fico-párti nyugdíjasokat játszanak el a diákok. Ahogy pedig egyre több rajongói visszajelzés érkezett, úgy figyeltek fel a fotóra a rosszakarók is: a kormánypárti szereplők, a Nyugdíjas Egyesület, valamint az internetes trollok, hamarosan pedig megjelentek az állást foglaló miniszterek, a fenyegető vagy vulgáris megnyilvánulások és ennek ellensúlyaként a támogató státuszok, az értetlenkedő cikkek vagy az iskolaigazgató megfenyegetése miatti szörnyülködés.

Az, hogy mennyire is sértő pár nyugdíjasnak öltözött fiatal, az egyikük nyakában egy „Szeretem Ficót” táblával, szinte mellékes a probléma szempontjából. Nincs is nagyon értelme humorértékelő bizottságosdit játszani. Fico átlagos ellendrukkereinek ennél sokkal durvább megnyilvánulásaik is vannak, ahogy az is tény, hogy az Fico-szeretetről szóló idézet egy nyilvános, elhíresült videóból származik. Tényleg egy nyugdíjas fogalmazott így, a kormányfő pedig a kimutatások szerint is népszerűbb az idősebb választók körében. A diákok alapjában véve nem csináltak semmi rosszat, a hasonló felvételek nyilvánosságra kerülése azonban mindenki más számára egy kiugrási lehetőség. A kormányellenes weboldalaknak a nevetésre, a belügyminiszternek a gimnazisták megvádolására a feszültségkeltéssel, a Nyugdíjas Egyesületnek a fiatalok tiszteletlenségének hangsúlyozására. Az intézmény megfenyegetett igazgatóján és az „elnéző álláspontja” miatt egyébként is sok kellemetlen kritikával szembesülő Tomáš Drucker iskolaügyi miniszteren kívül a legtöbben még jól is jártak, hiszen tényezőként tűntek fel a kormány és az ellenzék, esetleg a fiatalok és az idősek konfliktusában.

Nehéz megmondani, miként lehetne elkerülni a jövőben a hasonló eseteket, hiszen bármikor előfordulhat egy újabb minibotrány. A politikai tárgyú megnyilvánulások teljes körű tiltásával? Az elképzelhető, hogy – egyébként helyesen – tovább korlátozzák a külsős szereplők fellépési lehetőségeit az oktatási intézményekben, de a diákok megnyilvánulásait sokkal problémásabb és értelmetlen is szabályozni. Az iskolai felvételek kikerülésének megtiltásával? A szociális hálózatok korában ennek az esélye minimális. Kölcsönös toleranciával és elnézéssel? Nos... ismerve a társadalmat, ennek aligha van bármiféle realitása.