Hetente összeseprik a walesi nyelvet

Az érvényben lévő, 1993-ban elfogadott nyelvtörvény értelmében ugyanis a kétnyelvű szolgáltatás csak az állami közintézményektől várható el. A szervezet szerint a walesiek pozitívan fogadnák, ha az őket érintő információkhoz ősi nyelvükön is hozzájuthatnának, főleg azoknál a volt állami nagyvállalatoknál, amelyeket csupán néhány évvel ezelőtt privatizáltak. A Walesi Nemzeti Tanács jogállásából kifolyólag nem rendelheti el, csupán javasolhatja a kétnyelvű brosúrák, információs táblák, termékismertetők bevezetését. A kisebbségi nyelvek helyzetével foglalkozó Eurolang hírügynökség szerint a nyelvművelők most azt szeretnék elérni, hogy a tanács új nyelvtörvényt kényszerítsen ki a brit kormányból, amely lehetővé tenné számukra általános érvényű rendeletek jóváhagyását.

A Cymdeithas yr Iaith felméréséből kiderült, jelenleg csekély érdeklődés mutatkozik a magánvállalatok részéről a kétnyelvűség iránt. Ezért néhány bolt kirakatára „Hol a walesi nyelv?” feliratú plakátokat ragasztottak ki. Főleg nemzetközi hipermarket-láncok boltjait szemelték ki e célra, de nem kímélték a bankokat és gyorsétterem-láncokat sem. Az akcióval alapvető emberi jogaikra szeretnék figyelmeztetni a walesieket, valamint arra, hogy a multik semmibe veszik annak az országnak a lakosait, akikből élnek. A mostoha bánásmód képletes érzékeltetésére különösen alkalmasak az utcákon szétdobált „walesi nyelv”- szórólapok, amelyeket a boltok tulajdonosai összesepernek és a szemétbe szórnak.

Karácsonyig a legtöbb nagyvárosban hetente szerveznek „seprési akciókat”, hogy felhívják az emberek figyelmét az 1993-as nyelvtörvény elavultságára. Szerintük ugyanis a nyelvnek haladnia kell a korral, lépést kell tartania az új technológiákkal és a társadalom fejlődésével. Enélkül ugyanis rövid időn belül gyakorlatilag használhatatlanná válik.