Határok és anyanyelvi oktatás

Elhangzott, hogy az anyanyelven történő tanulás fejleszti a legharmonikusabban gyermekeink személyiségét mindenekelőtt életük első szakaszában, tehát óvodás és alapiskolás korukban. Továbbá, hogy anyanyelvükön mindegyik tantárgyból jobb eredményt képesek elérni, mind más nyelven. Ezen a nyelven jegyzik meg legkönnyebben a tananyagot, de anyanyelvükön tanulva képesek leginkább alkotó, kreatív gondolkodásra, ami nagyon nagy jelentőséggel bír a piacgazdaság versenyhelyzeteiben. Anyanyelvükből indítva tudják a legszínvonalasabban elsajátítani az angolt, a németet, illetve a többi világnyelvet, s ez szintén kemény feltétele sikeres életüknek. Nyilvánvaló, hogy az egyik idegen nyelv segítségével, sokkal nehezebb megtanulni a másik idegen nyelvet, mind anyanyelvünkre építve. De az is köztudomású, hogy már a magyar tanítási nyelvű iskolákban magas szintű a szlovák nyelvoktatás – ami mellesleg már a magyar óvodákban megkezdődik –, így gyermekeink jól megtanulhatnak szlovákul, méghozzá anélkül, hogy személyiségfejlődésük, illetve az egyes tantárgyak elsajátításának rovására menne.

Ugyanakkor napjainkban még egy nyomós érvet csatlakoztathatunk a fentiekhez.

Mind köztudomású, 2004 májusában az EU-ba történő belépéssel megszűnnek Szlovákia és a többi EU tagállam közti vámhatárok, így persze a szlovák–magyar határ is jelképessé válik. Áru és tőke szabadon áramolhat a két ország közt, de a munkát keresők elől is eltűnik az évszázados sorompó. Ez az a pillanat, amikor mindenki számára fontossá válik a magyar hivatalos nyelv ismerete. A határokon átnyúló gazdasági és kulturális kapcsolatrendszer ugyanis előnyösebb helyzetbe hozza azokat, akik nemcsak „konyhanyelvi” szinten ismerik a magyart, s egyben tudnak szlovákul is. Ebben a pillanatban ugyanis képeseknek kell lennünk saját szakterületünk magyar fogalomtárának szabatos használatára, a magyarországi rendeletek, szabályozások, megértésére, sőt adott esetben alkalmazására, mint ahogy persze a szlovákéra is. Ezt a lehetőséget pedig csak a magyar tanítási nyelvű iskolák kínálják Szlovákiában. Sőt mi több, rohamosan változó világunkban, várhatóan képeseknek kell lenniük újabb és újabb átképzések, továbbképzések sikeres elvégzésére, amire ebben az esetben mindkét nyelven módjuk nyílik. Az érvet csak tovább erősíti ugyanennek az éremnek a másik oldala, nevezetesen a szlovákiai befektetők várható megjelenése Magyarországon. Nyilvánvalóan ebben az esetben is azok vannak előnyben, akik mindkét hivatalos nyelvet bírják.

És már csak hab a tortán, hogy a nálunk rövidesen „vámmentes” árakon megjelenő magyarországi „árucikkek” körében ott lesznek a magyarországi napi- és hetilapok, magazinok, szakfolyóiratok és könyvek, magyarországi színházak, rockegyüttesek, és filmek, egyszóval: napi élményünkké válhat a magyar kultúra.

Nos, mindez még a korábbiaknál is nyomatékosabbá teszi az érvet, hogy az előttünk álló beíratkozási időszakban írassuk gyermekeinket anyanyelvi óvodába és iskolába. Egy olyan világot nyitunk meg számukra, amelyik egyszerre ígér lelki gazdagságot, tudást és eredményességet abban a korban, amelyben a sokoldalúság és a találékonyság korkövetelmény lesz.

A szerző politológus, a Fórum Intézet elnöke