Gyerünk a moziba be

Januártól minisztériumi rendelet tiltja, hogy 18 éven aluliakat beengedjenek a moziba korhatáros filmre. Még felnőtt kísérettel sem mehetnek be. A 16-os karikával forgalmazott filmeknél engedékenyebb a tárca, ezekre felnőtt társaságában érkező fiatalabb nézők is bebocsátást nyerhetnek – 12 éves kortól. A mozik alkalmazottai elkérhetik a személyi igazolványt, hogy ellenőrizzék az életkort. És ezt meg is teszik, sokak felháborodására. Akkor sem tudja kijátszani a rendszert a ravasz fiatalkorú, ha interenten vásárol jegyet, mert akkor a terem ajtajából penderítik vissza a pénztárhoz, hogy szépen leszámolják neki a jegy árát és elbúcsúzzanak tőle.

A mozizó közvélemény két táborra szakadt. Nemcsak a srácok kommentelnek csúnyákat a közösségi oldalakon, hanem szüleik is, akik egyenesen a szülői jogokba, a magánszférába való beavatkozásnak tekintik ezt a rendeletet. Hadd dönthessük már el, elég érett-e a gyerekünk! Sokkal durvább dolgokkal találkozik a gyerek az interneten! Ezek a visszatérő motívumok.

Nos, valóban szinte lehetetlen megakadályozni a fiatalkorúak hozzáférését olyan internetes tartalmakhoz, amelyek nem nekik valók. Kisebb-nagyobb sikereket azonban elérhet a szülő – már amennyiben egyáltalán észleli a potenciális veszélyt –, ha rendszeresen ellenőriz, megbeszél, magyaráz, megtilt… azaz ellátja szülői feladatait. A mozi viszont közintézmény, ahol más szabályok működ(het)nek, mint a családban. És ma már ez az egyetlen hely, ahol korlátozni lehet a hozzáférést. Januártól ott is rend van, ahol eddig a bevétel növelése érdekében a jegyszedők szemet hunytak a kiskorúak beszivárgása felett. És ez így helyes.

A korhatár-besorolás komoly dolog, nem a hasukra ütve teszik ki a karikákat az illetékesek, hanem szigorú kritériumok alapján. Agreszszió, fizikai erőszak, trágár beszéd, kisebbségeket sértő, diszkriminatív nyelvezet, pornografikus jellegű meztelenség, szorongást kiváltó fény- és hanghatások stb. – érdemes fellapozni a szabályzatot, amelyet a hollywoodi stúdiók is szentírásnak tekintenek. Ha ugyanis hibáznak valamely pontban, filmjük megkapja a karikát, és elbúcsúzhatnak a kalkulált bevétel egy részétől. Ezért van az, hogy a kasszasikernek szánt vagy szebben fogalmazva: elsősorban üzleti vállalkozásnak tekinthető „karika nélküli” akció- és kalandfilmek egyre gyermetegebbek.

Ki tudja, talán a szülők is támpontként tekintenek a karikákra ezek után, mert hiszen nem nézhetnek meg előzőleg minden filmet. Az Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban egyébként természetes, hogy a jegyszedő elkéri az életkort igazoló okmányt a nézőtől. Legyen ez természetes nálunk is!