Görög fóbiák és tiltott szavak

HÍRHÁTTÉR

Az akadékoskodó görög kormány ugyan megkezdte az egyeztetést nemzetközi hitelezőivel, hogy Görögország mihamarabb elkezdhesse a gazdasági reformok végrehajtását és adóssága folyamatos törlesztését, azonban fogyni látszik az euróövezet pénzügyminisztereinek türelme. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke arra figyelmeztetett, hogy a görög javaslatok nem elég részletesek. Bár újraindult a technikai jellegű konzultáció az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Athén között, ám arról is vita folyik, hol legyenek a tárgyalások és hogyan nevezzék a felsorolt szervezeteket.

Teodorosz Paraszkevopoulosz görög igazságügy-miniszter egy parlamenti vitában felvetette, kormánya jelzálog alá venné a német állam görögországi ingatlanjait, ha nem születik egyezség Németországgal a II. világháborúban a nácik által elkövetett bűnök jóvátételéről. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pedig azzal vádolta meg Németországot, jogi trükköket vetett be, hogy ne kelljen jóvátételt fizetnie a II. világháborús náci megszállás miatt. Ciprasz máris jóváhagyta egy, az üggyel foglalkozó parlamenti bizottság felállítását. A Ciprasz-kabinet korábban azt közölte, Berlin 162 milliárd euróval, azaz nagyjából a 315 milliárd eurós görög államadósság felével tartozik Athénnak. Az összeg két részből áll össze: a náci megszállás alatt (1941–1945) véghezvitt pusztításért járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből. Berlin szerint az athéni követelésnek nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás jogilag minden ilyen témát lezárt.

Athén a dzsihádistákkal fenyeget

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter „felfoghatatlannak és embertelennek” nevezte a görög kormány fenyegetőzését, hogy ha Európa nem jut dűlőre Athénnal az adósságrendezés kérdésében, akkor Görögország válaszul menekültekkel árasztja el a kontinenst. Johanna Mikl-Leitner szerint legfőbb ideje, hogy a görög vezetés az abszurd fenyegetések helyett megoldási javaslatokkal gondoskodjon a szalagcímekről. „Ha a görög kormány részéről bárki is komolyan gondolta ezt a képtelen fenyegetést, akkor arra világos uniós szabályzat van. A menekülteket automatikusan visszaküldenénk Görögországba, és azután a határokat is felhúzhatjuk” – fakadt ki Mikl-Leitner. Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter, a Független Görögök nevű jobboldali populista párt (ANEL) vezetője ugyanis Németországnak azt üzente: „ha Görögországot cserben hagyják a németek, akkor Athén megadja a bevándorlóknak a schengeni övezetbe való beutazáshoz szükséges okmányokat és az emberáradat meg sem áll Berlinig. Ha a menekültek között az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihádistái is ott lesznek, akkor azt Európa magának és a Görögországgal szembeni kompromisszumképtelen magatartásának köszönheti.”

Ki ne mondd, hogy trojka!

Athén szerint az ország fő hitelezőit, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasát mostantól kezdve tilos trojkának nevezni, mert ettől a szótól a lakosság hideglelést kap, ezért az intézmények kifejezés javallott. Az eurózóna pénzügyminiszterei viszont továbbra is a trojka kifejezést használják, különösen a mumusként beállított Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. „Az a következetesség, ahogyan Schäuble a trojka szót használja, kormányunk megalázása, még ezt a szimbolikus eredményünket is elveszi tőlünk” – nyilatkozta a kormányzó Sziriza párt egyik tisztségviselője. Athén ráadásul azt akarja, hogy a trojka képviselői többé ne tegyék be a lábukat a fővárosukba, inkább minden adatot elvisznek Brüsszelbe. A szélsőbalos–nacionalista görög kormány németellenessége odáig fajult, hogy Panagiotisz Szguridisz környezetvédelmi miniszterhelyettes azzal vádolta meg Berlint, hogy az athéni műszaki egyetem falán éktelenkedő hatalmas graffiti (görög eredetű szó, jelentése felirat) német falfirkálók műve. Ez már igazi fóbia, ami szintén görög eredetű szó…. Miközben a lényeg változatlan, ez pedig a közel 320 milliárd eurós görög adósságállomány visszafizetésének módja. De az eurózónának is marad egy rémísztő félelme, a krometofóbia: félelem attól, hogy rosszul kezelik a pénzt. A görögök. (MTI, só)