Pánikhangulat a tőzsdéken

A befektetők nyugtalanok voltak, és minden egyes negatív információval, illetve adattal egyre jobban azok lettek. Úgy tűnik, hétfőn elértük a befektetők töréspontját, az elsőnek nyitó kelet-ázsiai piacokon szinte azonnal elindult a részvények kiárusítása. Mire mi itt Európában felébredtünk, a tőzsdepiaci befektetők már teljes pánikhangulatban voltak. A japán tőzsde Nikkei 225 indexe 12,4 százalékot vesztett értékéből a hétfői kereskedés alatt, és nem teljesített sokkal jobban a koreai Kospi indexe sem, mely 9 százalékot esett. Az európai kereskedés alatt valamelyest lenyugodtak a kedélyek, de amikor kinyitottak az amerikai tőzsdék, azok indexei is azonnal esni kezdtek. Az amerikai Nasdaq technológiai vállalatokra szakosodó tőzsde indexe a nyitás után pár perc alatt 6 százalékot vesztett értékéből.

A régi tőzsdei motorosok a hét első napját az 1987-es legendás fekete hétfőhöz hasonlították, amikor a piacok 1,7 billió dollár értéket vesztettek egy nap alatt. Most hétfőn azért nem volt annyira rossz a helyzet, de ahogy azt egy elemző megfogalmazta, a pánikhangulatú tőzsdéken kereskedni olyan, mintha egy gyorsan zuhanó kést próbálnánk elkapni. És hétfőn a kések mindenhol zuhantak.

Felvetődik természetesen a kérdés, hogy mi is történt valójában a tőzsdepiacokon hétfőn. Ezek általában akkor kezdenek mélyrepülésbe kerülni, amikor gazdasági recesszió várható. Nos, most ez egyáltalán nem látható. A világgazdaság legnagyobb gazdaságainak adatai egyáltalán nem rosszak, az eurózóna még a vártnál valamivel jobban is teljesít. Az amerikai gazdaság azonban a múlt héten szállított néhány gyengébb adatot, és ez elég is volt a nyugtalanabb befektetőknek. Nem javított a befektetők hangulatán az sem, hogy az amerikai tőzsdék szárnyalását biztosító technológiai cégek az elmúlt negyedévben a vártnál gyengébb pénzügyi eredményeket mutattak fel. Az elmúlt egy évben minden a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeiről szólt, de most a befektetők elkezdtek kétkedni abban, mennyire reális az, hogy a mesterséges intelligenciába történő befektetések a közeljövőben reális profi tot szállítsanak. Ezt még az olyan befeketítői kedvencek is megsínylették, mint a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez csipeket gyártó NVIDIA. 

A rossz hangulat tehát már eleve adott volt a piacokon, és a japán jen erősödése volt az a bizonyos utolsó szalmaszál, ami elindította a japán részvények kiárusítását. Innentől kezdve pedig már jött a pánikhangulat, ami rányomta bélyegét az egész hétfői kereskedésre. Jó hír viszont, hogy a befektetők fokozatosan lenyugodtak, és kedden a kelet-ázsiai tőzsdék már valamennyit visszaszereztek a hétfői katasztrofális veszteségekből. Továbbra is érvényes, hogy a makrogazdasági alapok stabilak, a világgazdaságot jelenleg nem fenyegeti globális recesszió.

Megnyugodni azért teljesen nem lehet: a piaci ingadozásokat mérő VIX-index hétfőn olyan szintekre emelkedett, amelyet utoljára 2020- ban a globális koronavírus-járvány kitörésekor láttunk. A nemzetközi tőzsdeindexek június végén meg történelmi rekordokat döntögettek, ma inkább már az a kérdés, mennyit veszítenek a közeljövőben értékükből. Azt viszont ebben a pillanatban még senki sem tudja megmondani, hogy a hétfői pánik egy izolált esemény volt-e, vagy pedig egy hosszabb tőzsdei visszaesés első fázisát láttuk.