Gázháború média-hadművelettel

Személyesen Vlagyimir Putyin elnök, az orosz külügyminisztérium és főleg a Gazprom óriáskonszern foglalta le a médiát, hogy magyarázza az Ukrajnával szembeni gázelzárást, megnyugtassa Európát és egyúttal elítélje Kijev magatartását. Offenzívájukat megkönnyítette, hogy Oroszországban a hosszú újévi ünnepek miatt január 10-én jelennek meg először a lapok, így nem kap lehetőséget az ellenzék írott sajtója.

A kampány kulcsszavai a „piaci ár” és a „gázlopás”. Az elsőt Putyin elnök alkalmazta, a másodikat a Gazprom vezetőinek tartották fenn. A Kreml szerint az Ukrajnának szánt földgáz árának több mint négyszeresével való emelése (1000 köbméter árát a jelenlegi 50 dollárról 220–230 dollárra akarja emelni a Gazprom) csupán kereskedelmi kérdés, felzárkózás a „piaci árakhoz”, vagyis a nyugatiak által fizetett árakhoz. Ez meglehetősen átlátszó utalás Viktor Juscsenko ukrán elnök Nyugat-, tehát piacgazdaság-barát politikájára, aki elutasította, hogy közös gazdasági övezetet hozzanak létre Oroszország és szövetségesei részvételével, és hogy alakítsanak egy gázszállítási konzorciumot orosz partnerek részvételével. És ha van az ügynek politikai vetülete (amivel az elemzők Moszkvát vádolják), akkor az az orosz diplomácia szemszögéből az ukrán elnök részéről nyilvánul meg, aki konfrontációt keres, hogy erősítse pártja esélyeit a márciusban esedékes, kulcsfontosságú parlamenti választásokon.

Közben Moszkva elhallgatja, hogy továbbra is alacsony áron szállít gázt nem csupán a szövetséges Fehéroroszországnak (46 dollárért ezer köbméterenként), hanem még Lettországnak is (120 dollár), holott Riga NATO-tag és gyakran célpontja Moszkva bírálatainak. Medvegyev és Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője, aki néhány nap alatt az orosz elektronikus média legnagyobb sztárja lett, többször is azzal vádolta Ukrajnát, hogy „ellopja” az Európának szánt gázt. Ezzel szemben az orosz televíziók gyakorlatilag nem vettek tudomást Kijev cáfolatairól. Ugyancsak elhallgatták a nyugati média Moszkvának címzett bírálatait. Sőt, az NTV csatorna azt jelentette, több európai ország figyelmeztette Ukrajnát, hogy állítsa le a gázelvonásokat, ellenkező esetben megromlanak a kapcsolatok Ukrajna és Nyugat-Európa között. Az orosz politikusok és a gázkonszern vezetőinek nyilatkozatait a nagykaposi töltőállomás képeivel illusztrálják bizonyítékképpen.

Azonban világossá vált, hogy – szembesülve a negatív nyugati reakciókkal – Moszkva úgy döntött, visszaállítja az Európa felé áramló gáz eredeti nyomását. Az még bizonytalan, hogyan teszi ezt. Mert ha igaz, hogy Ukrajna leemelt egy bizonyos mennyiségű gázt és a jövőben is ezt teszi, akkor a Gazpromnak nincs más választása, minthogy újra megnyissa a vasárnap ünne-pélyesen elzárt gázcsapokat. Ezt a döntést pedig nehéz lenne nyilvánosan bevallani. Az orosz cég pedig nem rendelkezik olyan jelentős gázvezetékkel, amely helyettesíthetné az ukrajnait. Addig is a Gazprom folytatja kommunikációs offenzíváját Ukrajna ellen, és felkérte az SGS nemzetközi auditáló céget, hogy ellenőrizze az Oroszországot elhagyó és Nyugatra érkező gázmennyiséget.

Ki mennyit fizet az orosz gázért?

Oroszország világpiaci árat (ezer köbméterenként 220–230 dollárt) kér Ukrajnától, amely 80 dollárig hajlandó elmenni. Lengyelország hivatalos adatokat nem árul el, a média 200–250 dollárra teszi a tarifát. Csehország és Szlovákia sem közölte az orosz gáz árát, mint ahogy Franciaország és Németország sem. Észtország mintegy 100, Litvánia 151, Lettország pedig 120–140 dollárt fizet Oroszországnak. Moldova egyelőre 80 dollárt ad ezer köbméter orosz gázért, de a Gazprom jelezte, idén 160-at kér. Bulgária most 180 dollárért jut hozzá az orosz gáz ezer köbméteréért, de idén 230–260 dollárt lesz kénytelen kifizetni.