Gatyaletolós képviselő

Brazíliában egy minden valószínűség szerint analfabéta, Tiririca művésznevet viselő bohóc, mindenkit lealázva, meggyőző fölénnyel került be a parlamentbe. Kétszer annyi voksot kapott, mint az utána következő képviselő, dacára annak, hogy választási kampányában csupán annyit ígért mosolyogva, hogy beavatja a népet abba, mivel is foglalkozik egy képviselő az adófizetők pénzén.

Elemzők szerint a komédiás elképesztő népszerűségének oka a csúcspolitikusokból való kiábrándultság, amely az utóbbi idők számos korrupciós botrányának eredménye Brazíliában.

Az első napok döbbenete után az értelmiség válaszcsapásra szánta el magát: azzal érveltek, hogy a brazil alkotmány értelmében a képviselőknek kell tudniuk írni-olvasni, és hogy Silva jelentkezési lapján más kézírás szerepel, mint az íráskészség hivatalos tanúsítására szolgáló űrlapon. A választási bizottság vizsgálatot rendelt el, beidézték Silvát, és nem kevesebb, mint tíz órán át próbálták megállapítani róla, hogy tud-e írni-olvasni. A komédiás bevallotta, hogy felesége segített neki kitölteni az ominózus dokumentumot, de nem azért, amiért gondolják, hanem mert ő nem tudja szilárdan megtartani a tollat a hüvelyk- és mutatóujja között. Ismerjük el, zseniális érveléssel mászott ki hősünk az okirathamisítás vádja alól, mint ahogy az is elképesztő, hogy a bizottságnak tíz órába telt eldöntenie, vajon analfabéta-e Tiririca bohóc, vagy sem. Ez a pasas tud valamit, az biztos!

A tesztelés során egyébként két újságcikk címét kellett felolvasnia, illetve le kellett írnia, mit lát egy képen. Az ügyész szerint hősünk a betűk 30 százalékát sem találta el, ezért fellebbezett azon döntés ellen, miszerint Tiririca a teljes analfabétákhoz viszonyítva egész tűrhetően ír-olvas. Tehát újabb tesztelés következik, bár az illetékesek a döntésnél nyilván nem hagyhatják figyelmen kívül azt az egymillió háromszázezer voksot, amely Sao Paolo államban Tiririca javára összegyűlt. Ha nem akarnak tüntetéseket, rendbontást, utcai demonstrációkat, ajánlatosabb lenne inkább gyorsan megtanítani a nemzet kedvencét a betűvetésre. Elvégre a hatévesekbe nálunk fél év alatt sulykolják bele az alapokat, ezért gondolom, egy negyvenöt éves férfi pár hónap alatt képes megtanulni ugyanennyit. Feltéve, hogy kevesebbet komédiázik és többet forgatja az ábécéskönyvet….

Egyébként magam is megtekintettem Tiririca bohóc több millió nézőt vonzó online videóit, és – bár nem tudok portugálul – arra a következtetésre jutottam, hogy az újdonsült parlamenti képviselő nem az intellektuális humor képviselője, sőt, eléggé primitív eszközökkel operál. Nálunk ezt a fajta nevettetőt nevezik gatyaletolós humoristának, és bizony errefelé is ez a műfaj a legnépszerűbb. Úgyhogy vigyázzunk, vigyázzunk…