Fizettünk is, fizetünk is

Az Új Szó 2004. december 28-i számában olvastam, hogy az egyéni vállalkozók 2005 februárjától az eddigi havi 420 korona helyett 910 korona egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Miért nem tesz a törvény különbséget a főfoglalkozású egyéni vállalkozók és a nyugdíjas vállalkozók között? 2001. december 31-én mentem nyugdíjba. Ledolgoztam 42 évet. 2003. január 1-je óta egy társaság számára biztosítási szerződéseket kötök. A 2003. évi adóbevallásom alapján az Általános Egészségbiztosító havi 420 koronás járulékot rótt ki. Ez év februárjától pedig havi 910 koronát. Ez abszurdum és logikátlan. Nincs semmi értelme. 42 éven keresztül fizettem az egészségbiztosítást, és még meddig kell? Felhozok egy példát: 2005. február 10-én fogorvoshoz mentem, aki kihúzta egy fogamat. Ezért 200 koronát kellett fizetnem. Utána átmentem a patikába, ahol a receptért 20, az orvosságért pedig 324 koronát kellett fizetnem. Miért fizettem idáig, és még most is miért kell fizetnem az egészségbiztosítást, hogy ha én szorulok ellátásra, mégis akkor fizetnem kell. Amikor nyugdíjba mentem, az életszínvonalam 50 százalékkal csökkent. Kétszer annyit kerestem, mint amennyit a nyugdíjam kitesz. Hogy továbbra is élhessem az átlagemberek életét, a nyugdíjam mellett 2003. január 1-jétől egy cég bedolgozója lettem. Ezért a törvény szerint egészségbiztosítást kell fizetnem (a jövőben állítólag még szociális biztosítást is). Nem vagyok megelégedve a képviselőkkel, akik a parlamentben ülnek. Én nem hatalmaztam fel őket, hogy ilyen lehetetlen, rossz törvényt fogadjanak el. A minisztérium a törvény módosításán dolgozik. Hogy milyen változás lesz júliustól, még nem tudni. Ha nem lesz jobb, ha nem támogatja a dolgozó (vállalkozó) nyugdíjasokat, akiknek valamit tenniük kell, hogy tisztességesen megélhessenek, akkor sem én, sem a többi hozzám hasonló polgár nem megyünk el szavazni a parlamenti választásokon.

Panyi Ferenc Szilas