MAGYAR SZÓ
A szerbiai helsinki bizottság szerint a kisebbségi jogok terén Szerbiában a rendszerváltás, 2000. október 5-e után tapasztalható volt némi előrehaladás, az utóbbi öt évben azonban érezhetően nincs aktív kisebbségi politika, és az állam nem törődik a kisebbségekkel.
FIGYELŐ
A szerbiai helsinki bizottság szerint a kisebbségi jogok terén Szerbiában a rendszerváltás, 2000. október 5-e után tapasztalható volt némi előrehaladás, az utóbbi öt évben azonban érezhetően nincs aktív kisebbségi politika, és az állam nem törődik a kisebbségekkel. Az újvidéki napilap idézi a bizottság jelentését a kisebbségi közösségek helyzetéről, amely szerint a szerbiai kormány eleinte figyelmen kívül hagyta a nemzetek közötti incidenseket a Vajdaságban, és a probléma nemzetköziesítése után kiderült, Belgrádnak nincs aktív kisebbségi politikája. A helsinki bizottság értékelése szerint a kormánynak szembesülnie kellett volna ezzel a problémával, ehelyett azonban úgy döntött, csökkenti jelentőségét, és úgy kezeli, mint különálló, elszigetelt eseteket. Ezzel lényegében arra törekedett, hogy igazolja és normalizálja a nacionalizmust mint uralkodó ideológiát a társadalomban. A százoldalas jelentés elkészítése során öt kisebbségi közösséget – magyart, bosnyákot, horvátot, cigányt és oláhot – vettek szemügyre. A testület szerint az etnikumok közötti incidensek kihatnak a társadalom radikalizálódására, növelik a szélsőséges nacionalista pártok népszerűségét. A bizottság szakértői szerint a kisebbségek helyzetén jelentősen javítana, ha az állam aláírná a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló európai alapokmányt.
RTL RÁDIÓ
Michel Barnier francia külügyminiszter felszólította az Egyesült Államok leendő elnökét, nyisson új fejezetet az Egyesült Államok Európai Unióhoz fűződő kapcsolataiban. A francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában kijelentette: az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatai „döntő fontosságú pillanathoz érkeztek most, amikor az EU úton van intézményi érettségének elérése felé”. Hangsúlyozta: helyre kell állítani az amerikaiak bizalmát az európai integráció iránt. „Az amerikaiak nem képzelhetik, hogy egyedül építhetik és irányíthatják a világot, a világnak több hatalomra van szüksége. Az EU úton van afelé, hogy megszerezze a nagyhatalmi lét elemeit, és úton van a nagyhatalmi státus akarása felé. Ott vannak továbbá az oroszok, a kínaiak, az indiaiak, a brazilok is – ezt nevezzük mi többpólusú világnak” – mondta a francia diplomácia vezetője. Hozzátette: megemeli kalapját az amerikai demokrácia előtt, a választási harc fantasztikus mértékben mozgósította az amerikai lakosságot.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.