FIGYELŐ

A romániai magyarok körében kisebb volt a szavazási kedv az országos átlagnál – írta tegnap a romániai magyar sajtó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) romániai helyhatósági választási szereplését értékelve. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerint a választás egyértelmű jellemzője, hogy országos viszonylatban csekély volt a szavazókedv, a magyar lakosság körében még csekélyebb. Az MPP most meg sem közelíti a Tőkés László által a múlt év novemberében lezajlott európai parlamenti választásokon elért eredményeket. De be tudja gyűjteni azokat a szavazatokat, amelyeket az eddig is az RMDSZ jelöltjei ellen szavazó magyarok függetlenekre vagy román pártok színében indulókra adtak. A kolozsvári Szabadság szerint a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy a romániai magyarság legfőbb érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ továbbra is élvezi a romániai magyar közösség jelentős többségének támogatását. A szerző szerint a romániai magyar politikai elitnek továbbra is felelőssége, hogy az eleve adott, kedvezőtlen demográfiai körülmények között a minimálisra csökkentsék a parlamenti képviselet elvesztésének kockázatát. A szintén kolozsvári Krónika szerint a helyhatósági választások magyar eredményei sem az RMDSZ, sem az MPP számára nem kecsegtetők. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri széket, és Székelyudvarhelyen az RMDSZ önkormányzati képviselői kisebbségben vannak a helyi tanácsban. A Krónika szerint az MPP sem ünnepelhet, jelöltjei – kevés kivétellel – elbukták a polgármesteri, tanácselnöki presztízscsatákat – írja a Krónika. (mti)

Segélyért munkát

Lassan mozgalommá terebélyesedik Monok „segélyért munkát” akciója: a kormány is hajlik a segélyezés reformjára, az ellenzék sem áll ellen, de a szociális szakemberek inkább az aggályaikat fejezik ki – derül ki a Népszabadságban közölt összeállításból. A lap idézi Gyurcsány Ferenc egyik legfrissebb blogbejegyzését, melyben a kormányfő elismeri, sokan egyre türelmetlenebbül nézik, hogy a jelenlegi szociális rendszer „nem eléggé ösztönöz a legális munkavégzésre, sőt, mintha esetenként ellene hatna”. Erre a kormányfő megjegyzi, nem lenne jó, „ha az erősödne meg sokakban, jobb és könnyebb segélyből élni, mint munkából”, de arra is vigyázni kell, ebből nehogy szegény- vagy cigányellenes előítéletek szülessenek. A monoki rendelet, de a kormány „Út a munkához” nevű – a szociális segély fejében háromhavonta 15 nap közmunka –, áprilisban nyilvánosságra került előterjesztése is alkalmatlan a növekvő társadalmi feszültség oldására – nyilatkozta a lapnak Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke. Hozzátette: „a segély megélhetési eszközzé válása a munka világát minősíti”. Azt a munkaadói hozzáállást, amely elvárja a dolgozótól, hogy mobil legyen, ám letelepedési támogatást elvétve ad. Monok példája ragadós, elsőként Ivád választotta a megoldást, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, fontolóra veszi a rendeletalkotást. (mti)