FIGYELŐ

A cseh kormány azt tervezi, hogy a II. világháború után államosított, illetve elkobzott egyházi vagyonért pénzbeli kárpótlást nyújtana az érintetteknek, de a vagyon továbbra is az állam kezében maradna. A megállapodás a koalíciós egyházi bizottságban született meg, amely elsősorban az állam és a katolikus egyház közti vagyoni vitával foglalkozik – jelentette ki a BBC cseh nyelvű műsorában Jaromír Talíř kereszténydemokrata néppárti képviselő. Szerinte a vagyon értékét mintegy 100 milliárd koronára becsülik. Még nyitott kérdés, hogy ezt a pénzt, amelynek végső nagyságát szakértők fogják megállapítani, az állam egy összegben fizesse-e ki az egyházaknak, vagy hoszszabb idő alatt, egyfajta járadék formájában. A cseh katolikus egyház vezetése, amely másfél évtizede áll perben az állammal a vagyon miatt, még nem kommentálta a kormány szándékait. A rendszerváltás utáni cseh kormányok kivétel nélkül túlzottnak minősítették a klérus követeléseit, s ez az egyik döntő oka annak is, hogy mindeddig nem sikerült tető alá hozni a cseh–vatikáni szerződést. Miloslav Vlk prágai érsek a hét elején élesen bírálta Václav Klaus cseh államfőt, aki nemrégiben kiadott nyilatkozatában elfogadhatatlannak minősítette a felek által két éve aláírt megállapodást, amelyet a képviselőház végül is elutasított. Vlk azt állította, hogy Klaus nyilvános állásfoglalásával bátorítja az egyházellenes erőket és megsérti a demokrácia elveit, hiszen a szerződést a szenátus még nem tárgyalta meg. Az elnök a bírálatot elfogadhatatlannak minősítette és viszszautasította. „Csak a nyilvános demokratikus vita lehet biztosíték arra, hogy mindkét fél számára megfelelő módon rendeződjön a Cseh Köztársaság és a Vatikán viszonya” – szögezte le. Csehországban a lakosság több mint fele hivatalosan is ateistának minősíti magát. (-kes)