FIGYELŐ

A román kormány tegyen meg mindent a magyar nyelvű Bolyai Egyetem újraindításáért – áll abban a nyílt levélben, amelyet nyolcvan egyetemi oktató és hat Nobel-díjas tudós írt alá, köztük Elie Wiesel, Oláh György és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa az állásfoglalást a bukaresti kormány vezetőin kívül elküldte José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is. Az 1945-ben alapított Bolyai Egyetemet 14 év után vonták össze a Victor Babes Egyetemmel, és a magyar nyelvű képzést egészen a rendszerváltásig korlátozták. Az intézet honlapja szerint az 1993 óta fejlődő magyar tagozaton hatezer diák tanul, és már 17 karon folyik magyar nyelvű képzés. Hantz Péter – aki tájékoztatása szerint az intézmény magyar oktatóinak 83 százalékát képviseli – arra figyelmeztetett, hogy a romániai magyar egyetemisták száma még mindig jóval alatta marad a demográfiai arányoknak. Ezért sürgetik újabb, államilag finanszírozott magyar nyelvű karok létrehozását és végül a különálló Bolyai Egyetem újraindítását. Az aláírások gyűjtését a levél megfogalmazói nem hagyják abba, sőt félévente nyilvánosságra hozzák a csatlakozók névsorát. Ha nem teljesülnek követeléseik, a magyar oktatók polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak az intézményen belül. Arra a kérdésre, hogy ez nem jár-e majd negatív következményekkel az egyetem magyar diákjai és tanáraira nézve, Hantz azt válaszolta: már nem maradt más eszközük követeléseik elérésére. (MH)

Reváns Európának

A civilizációk összecsapásának egyes francia történészek által is elfogadott tézisével szemben Olivier Roy francia szociológus úgy véli, a Mohamed-karikatúrák miatt kirobbant tiltakozási hullámot azon muzulmán országok vezetői irányítják, akik elsősorban Európa közép-keleti politikáján kívánnak revánsot venni. Max Galo történész a Le Figaro című napilapban közölt írásában hangsúlyozza: a gúnyrajzok miatt azokban az országokban került sor erőszakos megmozdulásokra, amelyek nem tisztelik az emberi jogokat, és ahol az Izraelt a térképről letörölni kívánó államfő szavait megtapsolják. Galo egyetért azzal, hogy a kérdés nem diplomáciai problémákra, hanem a nyugati és a muzulmán világ közti különbségekre világít rá, ezért szerinte egyértelműen a civilizációk összecsapásáról van szó. Szerinte a megbékélés politikájának nevében Európa nem mondhat le a demokrácia alapkövét jelentő véleménynyilvánítás szabadságáról. A zsidó és keresztény vallás híveihez hasonlóan a muzulmánoknak is meg kell tanulniuk elfogadni „a hithez való személyes kapcsolatot, a kritikai szellem szabad játékát, röviden a demokrácia játékszabályait” – írja a történész. (MTI)