Figyelmeztető lövés

A szerb titkosszolgálat vezetőjét, Alekszandr Vulint szankcionálta az USA illetékes hivatala. Korábban számos miniszteri székben ült, legutóbb belügyminiszter volt. A „Moszkva embereként” emlegetett Vulin ellen tekintélyes a vádak listája. Mielőtt ezekben megmerítkezünk, a döntés szimbolikáját értékeljük: a nyugat-balkáni befolyásért való versenyben az orosz agresszió óta határozottabban lép fel az USA.

Sajnos még mindig nem Európa vigyáz arra, mi történik a saját küszöbén, hanem Washingtonból igyekeznek hol orosz, hol kínai, hol szaúdi befolyásolási kísérleteket hárítani. Egy aktív kormánytisztviselő szankcionálása nyilvánvaló diplomáciai üzenet, és nem tudhatjuk, hogy a nem látható csatornákon és más fedett műveletekben még milyen módon futott be Belgrádba a „kérés”, hogy kicsit vegyenek vissza az orosz kötődésből.

Tény, hogy Vulinon nem múlt ez a szoros barátság, mindent megtett az orosz vonalon: Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivista 2021-ben Belgrádba szervezett találkozót, amelyet a résztvevők szerint Vulin lehallgatott, és egy az egyben átadhatta a jegyzőkönyvet orosz partnereinek. Kara-Murzát később 25 évre ítélték Moszkvában.

A vádak listája illegális fegyverkereskedelemmel folytatódik, de van ott kábítószer-csempészet is, illetve korrupció és nemzetközi szervezett bűnözésben való részvétel. Horvát fegyverkereskedőkkel, belorusz céggel együttműködve sérthette meg a Libériával szembeni fegyverembargót, sok egyéb mellett. Dörzsölt figura, de hogyan került az állami titkosszolgálat élére?!

A moszkvai kötődés a szerb kormányban nem egyedi, a külügyminiszter Dacic, illetve maga az elnök, Vucic szintén sokszor hevesen kritizálja a Nyugatot és a háború után is folytatta az oroszbarát akciókat. Vucic politikájával szemben egyébként épp nő az elégedetlenség a szerb lakosság körében, úgyhogy kérdés, a mostani szankciós lépés vajon lendületet adhat-e az ellenzéknek.

A másik nagy kérdés, hogy ha az USA belekezdett a régió kormányzati tisztviselőinek átvilágításába és visszacsatolásba, akkor vajon mely ország lehet a következő? Hol lehet olyan politikai vezetés, ahol a háborús viszonyokhoz képest túl erős orosz kötődést lát a NATO legbefolyásosabb országa, az USA? Lesz-e ennyire erősen exponált figurája más országokban az oroszpárti kormányblokknak? Számos kérdés, amiről érdemes gondolkodni.