Fico megijedt

Miért kell Robert Ficónak egy nyolcéves üggyel foglalkoznia, amelyet évekkel ezelőtt egyszer már elővett? Miért kell a kormányfőnek egy kis ellenzéki párt vezérének ködös ügyét szurkálnia a kampányfinisben? Elég tekintetünket a közvéleménykutatásokra vetni, és sejthetjük az okokat, bár belső információk nélkül nehéz pontosan dekódolni a célokat. A felméréseket a politikusok szeretik szapulni, ám mindenki tudja, hogy figyelni kell őket. Főként a saját használatra készülteket. Ezeket mi nem láthatjuk, ám a nyilvánosságra hozott, releváns ügynökségek által készített kutatásokból is kiolvashatunk érdekes trendeket. A legfontosabb, hogy a Smerben vége lett a bő hónapoknak: ahogy kifulladt a migránstéma, elkezdett csökkenni a népszerűsége. 
 Innen nézve az ősszel mért 40 százalék valójában a Smer potenciális maximumát rajzolta meg, ám a témadopping után jött a valósabb 35 százalék, esetleg még kevesebb. 

Ami még mindig nem kevés, ám alapvetően más erőviszonyokat fest: erős 40 százalékkal és sok kiesővel a Smer még egyszínű kormányban is reménykedhetett, 35 százaléknál gyengébb eredménnyel már akár két partnerre is szüksége lehet a kormányzáshoz. Hacsak nem esik ki még valaki, akivel korábban biztosan számoltak. Például az utóbbi hónapokban 5–6 százalék között mért Egyszerű Emberek. Hopplá, azt a pártot nem véletlenül a Matovič nevű fickó vezeti? Ja, de. Itt zárul is a kör. 

Míg Fico korábban lenézte az ellenzéki pártokat, nem kívánt vezetőik „pitiáner” dolgaival foglalkozni, most feltűrt ingujjal vette kezébe a politikai vasvillát és elkezdett ganét hányni. A piszkos munkát alighanem annak reményében vállalta el, hogy egy 5–6 százalékos pártot kiradírozhat a parlamentből, az elveszett szavazatok szűk felét pedig ő rakhatja majd zsebre a törvényből kifolyó szavazatelosztás alapján. Várjuk, ki lesz a következő célpont. 

Fico eddig azt mondta, nem foglalkozik az ellenzék „pitiáner” dolgaival. Most feltűrt ingujjal vette kezébe a politikai vasvillát .