Fenntartható földgáz, fenntartható atom?

Valahol sejteni lehetett, hogy ez a döntés fog születni, de nem lehetett biztosra venni, mert e két energiaforrásnak a megítélése megosztja az Európai Unió tagállamait. Még az Európai Bizottságban sem volt meg az egység, három uniós biztos a döntés ellen szavazott.

Az uniós zsargonban taxonómiai kiegészítőként ismert dokumentum egyébként nagyon fontos, mert útmutatóként szolgál a befektetőknek abban, hogy melyik energiaforrásoknak van jövője. Az EU komoly klímacélokat tűzött ki, ezek közül a legfontosabb, hogy az unió 2050-ig klímasemlegessé váljon. Ehhez az európai gazdaság számos területét érintő változásokra van szükség, és ezek finanszírozása hatalmas befektetéseket igényel az elkövetkező évtizedekben. A taxonómia fő célja, hogy a magánberuházókat a klímasemlegesség eléréséhez szükséges tevékenységek felé irányítsa. Kissé leegyszerűsítve: azoknak az energiaforrásoknak nincs igazán jövője, amelyek nem kerültek fel az Európai Bizottság listájára.

Nyilvánvaló, hogy a fenntartható energiaforrások ma még nincsenek azon a szinten, hogy önmagukban bebiztosítsák az EU energiaszükségleteit. Mivel a szén már nem jöhet számításba, a stabil átmenethez biztosan szükség lesz a földgázra és az atomenergiára. Világos, hogy mindkét energiaforrásnak megvannak a maga hátrányai, de nélkülük jelenleg megoldhatatlan a stabil energiatermelés Európában. A szén-dioxid-kibocsátás szempontjából a földgáz jelent nagyobb gondot, hiszen éppen azok közé a fosszilis energiaforrások közé tartozik, amelyektől szabadulni szeretnénk. Ezek közül azonban éppen a földgáznak van a legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátása, ezért átmenetileg tolerálni lehetne a felhasználását. Az atomreaktorok ugyan szén-dioxid-mentes energiát termelnek, de építésük drága, és a kiégett radioaktív fűtőtestek feldolgozása és tárolása sincs igazán megoldva. Ráadásul fennáll a veszélye a műszaki baleseteknek, mint az Fukusimában megtörtént.

Az uniós tagországok hozzáállása nagymértékben különbözik e két energiaforráshoz, ezért a taxonómia is megosztotta őket. Spanyolország és Portugália is elégedetlen a földgáz és az atomenergia bevonása miatt, Ausztria és Luxemburg pedig egyenesen jogi úton támadná meg a bizottság döntését. Bonyolult helyzetben van Németország, amelynek nagyon is szüksége van a földgázra, de mivel a német Zöldek a kormánykoalíció tagjai, a kormány kritikusan nyilatkozott a taxonómiáról. Franciaország viszont hagyományosan az atomenergiát támogatta, Emanuel Macron éppen a napokban jelentette be hat új modern atomreaktor építését.

Szlovákia számára mindenképpen pozitívum a földgáz és az atomenergia átmeneti zöld forrásként való besorolása, hiszen jelenleg e két energiaforrás adja az ország villamosenergia-termelésének mintegy 75 százalékát.

A meccs azért még nincs teljesen lefutva. Ahhoz, hogy a taxonómia életbe lépjen, az elkövetkező hónapokban szükség lesz a tagállamok és az Európai Parlament beleegyezésére is. Ahhoz viszont, hogy az Európai Bizottság javaslata elbukjon, legalább 20 tagállam ellenállására lenne szükség, vagy az Európai Parlamentben történő elutasítására. Ez a jelenlegi erőviszonyok mellett nem valószínű, ugyanis a többség érzi, hogy a földgáz és az atomenergia jelenleg az a szükséges rossz, mely nélkül a klímasemlegességet szinte lehetetlen elérni – anélkül, hogy nehéz helyzetbe kerüljön az európai gazdaság.