Feliratok a színházban

Színházi fesztiválokon a tolmácsolás helyett gyakran feliratozzák a színdarabokat, a feliratokat általában kivetítik a színpad fölé vagy alá. Itt kétféle felirat is volt, angol és szlovák. Mivel az előadás elég bonyolult színházi eszközöket használt, nem volt egyszerű még a feliratokra is figyelni. A színészek a színpadon is játszottak, a függönyök mögött és a színfalakon kívül is, élő vetítés is volt egy (vagy több?) operatőrrel. De az nem is lenne baj, hogy a szlovák nézőnek egyszerre kell figyelnie a színészi játékra és feliratokra. A baj az volt, hogy a feliratok rosszak voltak. Először azt hittem, csak az a gond, hogy néha késik a felirat, néha meg hamarabb jön. Aztán arra gondoltam, hogy a színdarab egy másik változatát feliratozták. Végül arra gyanakodtam, hogy esetleg néhány színész improvizál, és ugye ez nem tükröződhet a feliratokban. De végső soron teljesen mindegy, mi volt a borzasztó feliratozás oka, a szlovák néző nem érthetett sokat belőle. Lehet, hogy a magyar néző sem, de neki legalább volt esélye. A szlovák nézőnek az lehetett a benyomása, hogy teljesen érthetetlen az egész darab, és ez már túl sok még ebben a posztmodern korban is. Sajnálom ezt az elszalasztott lehetőséget, és hogy így kellett bemutatkoznia egy magyar színháznak Pozsonyban. Persze, aki mindezért felelős, biztos tudna mondani valami magyarázatfélét, vagy kifogásokat találni. Kevés volt az idő a szervezésre, nem gyakorolhatták a feliratok indítását, máshogy volt megbeszélve stb... De szerintem ebből tanulni kell, és talán bocsánatot is kérni a szlovák nézőktől. Legalább azért, hogy tudják, ezt nem így akarták. És hogy legközelebb is eljöjjenek megnézni egy magyar darabot. Én csak azért is elmegyek jövőre, hogy lássam, mennyit javult a feliratozás.