<p>Szlovákiában gyakran hajlamosak vagyunk elhinni, hogy bizonyos mértékben kiemelkedünk régiónk többi reformországa közül, hiszen a csehekkel, magyarokkal és lengyelekkel ellentétben már bevezettük az eurót, egy sor olyan szerkezeti reformot hajtottunk végre, amelyekről a szomszédos országokban még csak nem is álmodnak.</p>
Felemás rendszerváltás
Az elmúlt húsz évben hatalmas utat tettünk meg – sulykolják belénk naponta a politikusok. Többségünk ugyanakkor jól tudja, hogy valami nagyon nincs rendben, a felszínes változások bűvöletében ugyanis megfeledkezünk a lényegről.
Hogy a több mint húsz évvel ezelőtti rendszerváltás mennyire csak a felszínt érintette, azt a Transparency International által tegnap közzétett Globális Korrupciós Barométer bizonyítja a legjobban. A felmérés legfőbb tanulsága, hogy egy-két kivételtől eltekintve, egyenes arányosság mutatható ki az ország szegénysége és a korrupció között. Magyarul, minél szegényebb egy ország, annál nagyobb az esélye, hogy a hivatalban vagy az orvosnál csak kenőpénzzel sikerül valamit elintézni. Szlovákia és a fejlettebb nyugat-európai országok között e tekintetben, húsz évvel a kommunizmus bukása után is civilizációs szakadék tátong, hiszen míg tőlünk nyugatabbra 16 emberből egy fizetett az elmúlt egy évben hálapénzt, nálunk a megkérdezettek negyede volt kénytelen ilyen módon intézni az ügyeit. Szlovákia valamiben mégis kilóg a sorból, hiszen míg a környező országok többségében a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak, nálunk a bíróságok számítanak a fekete báránynak, ami jól jelzi, hogy az elmúlt húsz évben e téren édeskevés történt, és az előző kormány dorbézolása, valamint Štefan Harabin kinevezése a Legfelsőbb Bíróság elnökévé már csak hab a tortán. Nem jobb a helyzet azonban a hivatalokban, sőt a magánszférában sem, de ez utóbbiakhoz már hozzászoktunk, így szinte nem is tartjuk olyan kirívónak.
A valódi probléma, hogy a lakosság döntő többsége, bár elítéli a korrupciót, semmit nem tesz ellene. A legtöbben azért, mert úgy gondolják, hogy nincs értelme, sokan pedig egyszerűen félnek a megtorlástól. Az emberek reflexei e tekintetben az elmúlt húsz évben alig változtak. A korrupció leküzdéséhez elsősorban öntudatos állampolgárokra lenne szükség, akik hajlandók fellépni a hivatali visszaélésekkel szemben. A politikusok többsége ugyanakkor annak örül a leginkább, ha a lakosság bégető nyájként viselkedik, lenyelve mindent, amit elé tesznek, így egyelőre úgy néz ki, hogy szemmel látható javulásra nem számíthatunk az elkövetkező években sem.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.