Az ENSZ szerint 2024-ben világszerte rekordszámú, 281 segélymunkást öltek meg

A humanitárius munkások számára a 2024-es év lett a leghalálosabb - derült ki az ENSZ-Titkársághoz tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) közleményből, amely a segélymunkások biztonságát szolgáló adatbázis adataira hivatkozik.

Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és vészhelyzeti koordinátora kijelentette: „soha nem látott ütemben ölik meg a humanitárius dolgozókat, akik bátorságukért és emberségükért lövedékekkel és bombákkal szembesülnek”. Hangsúlyozta, hogy „ez az erőszak elfogadhatatlan és pusztító a segélyezési műveletek szempontjából”.

„Az államoknak és a konfliktusban részt vevő feleknek meg kell védeniük a humanitáriusokat, be kell tartaniuk a nemzetközi jogot, felelősségre kell vonniuk a felelősöket, és véget kell vetniük a büntetlenségnek” – tette hozzá.

Tavaly 33 országban 280 humanitárius dolgozót öltek meg. Az idei év eddig eltelt részében 178 a megszállt palesztin területeken – beleértve Gázát is – vesztette életét, Szudánban 25 segélymunkást öltek meg. Az áldozatok többsége helyi alkalmazott, aki civil szervezeteknek, ENSZ-ügynökségeknek és a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalomnak dolgoztak, de van köztük 13 nemzetközi segélymunkás is.

Az ENSZ hangsúlyozta, hogy a gázai háború „a számokat felfelé hajtotta, 2023. október 7-e óta több mint 320 segélymunkást öltek meg” világszerte. Közülük sokan humanitárius segélynyújtás közben, szolgálat közben haltak meg. A legtöbben az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) dolgoztak, amelynek több mint 200 alkalmazottja vesztette életét a gázai háború kezdete óta.

Az ENSZ szerint a humanitárius dolgozókat fenyegető veszélyek nem korlátozódnak a Gázai övezetre, súlyos erőszakról, emberrablásokról, zaklatásokról és önkényes fogvatartásról érkeznek hírek többek között Afganisztánból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Dél-Szudánból, Szudánból, Ukrajnából és Jemenből is.