Farkasvakság és marhakórság

A belügy ügyet sem vetett a szarvai nép szavára, hiába utasították el a menekülttábor létrehozását a község lakói, a kezdeményezésnek maximum annyi hatása lehet a fejleményekre, mint Bush összevont szemöldökének bin Ladenre. Egyre valószínűbb, hogy a föld alatti rejtekhelyén kotorékebként viselkedő afgán agár egérutat nyer, az amerikaiak meg újabb keserű tapasztalatot. Akár öt évig is eltarthat a háború, mondta Colin Powell, a védelmi miniszter ígért még ezenkívül összeszorított fogakat, kitartást és amerikai áldozatokat. Nekem meg valahogy úgy tűnik, ez az amerikai– afgán háború olyan, mint az elefántok násza: az elején nagy port ver fel, majd sokáig nem történik semmi.

A Szlovák Nemzeti Párt bezzeg nem panaszkodhat eseménytelen hétköznapokra. Legújabban Malíková elnök asszony adott új lendületet a pár(t)harcnak: meggyanúsította a sajtót, hogy elődjét, Ján Slotát futtatja, csak azért, hogy őt tönkretegye. Anna örök riválisának állítólag van vaj a fején jócskán, meg pénze is, merthogy – véli Malíková – lefizette a sajtót, hogy csak szépet és jót írjanak róla. Vannak bizonyítékai is, bizonygatta, de nem mutatta fel őket, merthogy ha mindent leleplezne, nem lenne miről vitatkozniuk. Az persze megint csak elgondolkodtató, miért nem jelentette gyanúját az illetékes szerveknek. Ha ugyanis lefizetést, azaz bűncselekményt gyanít, azt nem a sajtóban illik közhírré tétetni, hanem a rendőrséget kellene értesíteni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az Új Szót nem kereste meg se Malíková, se Slota, hogy jó pénzért rosszakat írjunk róluk.

A kakaskodás tehát tovább folyik az SNS baromfiudvarán, a hazai mészárszékekben viszont másfajta kórokozók tűntek fel. A héten nálunk is diagnosztizáltak egy kergekórgyanús szarvasmarhát. Ez nem is lenne meglepő, lépést tartunk a Nyugattal, csakhogy a hatéves tehén húsa már javában ott rotyogott a Körmöcbánya környéki fazekakban, mikor észbe kapott a tisztiorvos, hogy azért talán mégsem kellene megenni azt az agyalágyult állatot. Elkobozták hát a lábosból a félig főtt ételt, (öreg marha lévén szerencsére sokáig kellett főzni), Koncoš agrárminiszter pedig kijelentette, ezek után is marhahúst eszik vacsorára. A tárcavezető reakciója engem arra emlékeztetett, amikor annak idején az elvtársak jót kortyoltak a Balaton vizéből, bizonyítva, mennyire ártalmatlan a magyar tenger vize. Az viszont csak Szlovákiában fordulhat elő, hogy eladják az embereknek a gyanús marhahúst, ennyire rövidlátók csak az itteni főokosok lehetnek.

Schuster köztársasági elnök nem rövidlátása miatt került a szemorvosok szikéje alá, szürke hályog alakult ki a szemén, a műtét szerencsére sikerült, így van némi remény, hogy az államfő politikai farkasvakságát is elveszíti. Azt még a műtét előtt sírta el az elnök, hogy amíg jól megérdemelt éves szabadságharcát vívta a brazil őserdőkben, orvul támadó és fényképezkedni akaró óriáskígyók és leopárdok között, az újságírók sanda ármánnyal rossz hírét keltették. Sértegettük, pocskondiáztuk, befeketítettük, agyament Pampalininek neveztük. Ejnye-bejnye! Aki azonban legyőzte a kapitális vadat, annak holmi mocskosszájú firkászok sem árthatnak, tessenek majd megfigyelni a tetszési indexemet – mondta Schuster.

A végére hagytam a jó hírt. Az amerikai titkosszolgálat kiderítette, hová megy a kisnyulacska. Vesszőcskéért. Csak még azt nem tudják pontosan, hogy ingyombingyom, vagy tálib-e.