Fapados luxus

A fapados légitársaságok a pandémia után azzal igyekeztek megtartani az utasokat, hogy a jegyárakat csak minimálisan emelték (persze, hol vannak már a korábbi tízeurós jegyek?), ám annál nagyobb mértékben nőttek az extra szolgáltatások árai. Mert náluk minden extra. Az is, ha valaki nem akar egy idegen mellett ülni, hiszen egy szerettével, barátjával utazik, és inkább mellette lenne (de akkor vegyen ülőhelyet, amely akár 50 euró is lehet egy oda-vissza úton). Vagy ha nem fér bele az egyre kisebbre zsugorodó, alapként megadott kis táskába (amit a szék alá tud csak bedugni), és kabinbőröndöt is vinne, az már akár 106 euróba kerülő extra. Ha pedig nagy csomagot is feladna (hosszabb időre utazik, vagy a biztonsági ellenőrzés miatt olyan valamit is szállítana, amit nem vihet a fedélzetre), akkor is fizessen! Ez a legdrágább – 30–150 euróba kerülhet egy ilyen extra. És ezek a szezonon kívüli felárak, főszezonban ez akár a duplája is lehet! Így simán előfordul, hogy ha minden extrát megveszünk, az eredetileg meghirdetett ár végül akár 450 százalékkal is többe kerül… Igaz, vannak csomagajánlatok, ezzel „csak” 200– 250 százalékkal lesz drágább a jegy, de még így is Európán belül minimum 150–350 euró egy retúrjegy. Szezonon kívül…

Pedig ha az utasok nemcsak az alapárat néznék, hanem a végösszeget is, akkor rádöbbennének, hogy ma már a legtöbb esetben a hagyományos légitársaságok – amelyeknél a kabinbőrönd alap, ahogy sok esetben a fedélzeti ellátás is, a feladott poggyász díja pedig gyakran töredéke annak, amit a fapadosok számolnak fel – sokkal olcsóbban szállítanak, és ha ilyennel utazunk, attól sem kell rettegni, hogy a reptéren a személyzet árgus szemmel figyeli, kit lehet még megbüntetni, mivel valamelyik méret egy centivel meghaladja a megengedett értéket (újabb extra 50–100 euró, csak hogy érezze az utas a törődést).

Nem azzal van a gond, hogy egy-egy extráért fizetni kell, hanem az árakkal. A minap foglaltam jegyeket a következő ázsiai útra, ahol az európai árakhoz képest nevetséges összegekkel nőtt a jegy. Csak szemléltetésként: az alapár (egy 2,5 órás útra) 55 euró, a kabinbőrönd ingyenes, a feladható 20 kg-os csomag 12 euró (a +5 kg csak 3 euró), az ülőhelyválasztás 1,50 euró, a meleg étel és egy palack víz 3 euró. Igaz, ez egy irány, de jól jelzi a hozzáállást. Ott valóban csak kicsivel nő a jegyár, ha az utasnak extra igényei vannak, míg nálunk, az öreg kontinensen ezért szinte büntetik őt. Igaz, Európában vannak kivételek, például egy török fapados csak 30 eurót számol fel, ha az utas feladható poggyásszal, ülőhelyválasztással utazna – sőt még fedélzeti ellátást is ad ingyen… Néha-néha még a Ryanair is ügyfélbarát, a pofátlanság bajnoka pedig egyértelműen a Wizz Air.

A fapadosok abból élnek, hogy az utas nem tájékozódik, hiszen még mindig azt gondolja, hogy ő szegény, így csak fapadosra futja a pénzéből. Pedig a mostani trendeknek megfelelően érdemes átértékelni ezt. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy fapadossal utazzunk…