Vélemény

Fájdalommentes búcsú Junckertől

Feledy Botond

2018. szeptember 13. 14:21

A saját országában titkosszolgálati botrányba keveredett miniszterelnökből lett európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker elmondta utolsó évértékelő beszédét, a State of the Uniont az Európai Parlament strasbourgi szerdai ülésén.

A mögötte álló öt év nélküle is nagyon nehéz lett volna a tagállamoknak, hiszen a terrorizmus, a migráció, Trump elnöksége, az ukrajnai háborús konfliktus mind-mind egyszerre érték el Európa határait.

Juncker személye kezdettől megosztó volt, ugyanakkor tipikus kompromisszumot jelentett: amikor a nagyobb tagállamok, különösen Berlin és Párizs nem tudnak maguk közül valakit kinevezni, olyankor jönnek a kis országok jelöltjei, hogy egyik félnek se fájjon.

Ennek a legkisebb közös többszörös keresésének lett a végeredménye Juncker, a sok-sok évet leszolgált luxemburgi néppárti miniszterelnök.

Már mandátuma kezdetén súlyos dilemma merült fel őszintesége és elhivatottsága kapcsán.

A Panama Papers és LuxLeaks dokumentumokból kiderült, hogy személyesen is hozzájárult a luxemburgi nagyhercegség adóparadicsommá válásához. Összességében e problémát azóta sem kezelték érdemben, és saját intézményéből származó becslések szerint ezermilliárd (egy billió!) euró veszhetett el az európai polgárok zsebéből az elitek közti játszma miatt, a végső nyertesek pedig tagállami kormányok és köreik lehettek.

Az európai munkanélküliség mutatói általában véve javultak, ez azt jelenti, hogy most 239 millió ember áll alkalmazásban. Ezen a számon túl azonban nem sok jót mondhatunk el: sem a társadalmi egyenlőtlenség nem csökkent, hiszen a bérből és fizetésből élők életszínvonala nem alakult arányosan a felső tized lehetőségeivel; emellett a déli tagállamokban a fiatalok közti munkanélküliség még mindig destabilizációs tényező. Mindehhez a civil szervezetek azt is hozzáfűzik, hogy 2016-os adatok alapján 116 millió európait fenyegetett az, hogy a szegénységi küszöb alá csúszik, vagy más módon szegregálódik.

2018. augusztus 31. 09:51

Juncker: át kell térni az állandó nyári időszámításra

Ehhez képest Juncker nem annyira a szellemi hagyatékát foglalta össze tegnap, hanem további javaslatokat dobott be az európai választási kampány kezdetén.

Egyik ilyen az uniós határvédelmi koordinációs ügynökség, a Frontex felturbózása, és 10 ezer bevethető határőr felállítása. Ugyanígy lelkes volt abban, hogy a nagy közösségi médiaplatformokat meg lehessen büntetni, ha egy órán belül nem veszik le a terrorista jellegű tartalmakat, tehát például az Iszlám Államhoz köthető Facebook-posztokat, vagy a közvetlen erőszakra felszólító YouTube-videókat.

Összességében az Európai Bizottság jelenlegi 28 fős vezető testülete, a kollégium, aligha tekinthető hatékonynak. Fontos lenne csökkenteni a biztosok számát, egységesebb biztosi portfóliókat kialakítani (nem szétszabdalni azokat), és hiteles vezetőket találni, nem pedig kádertemetővé varázsolni a testületeket a nyugat-európai politikai elit számára.

A valódi kérdésre nyilván nem térhetett ki Juncker, hiszen óriási találgatás zajlik: ki lehet az utódja, ha a választásokat alighanem kisebb többséggel, de megnyerő Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber nem lesz elfogadható kompromisszum a parlament számára?

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk