Ezért sem lehetünk az EU-magban

Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogy bár a jelenlegi szlovák kormány deklaráltan az EU magjához szeretne tartozni (takarjon az bármit is), a valóságban Szlovákia a legtöbb mutató tekintetében legfeljebb a félperifériához sorolható. A legtöbb gazdasági adatot (fejlettség, munkanélküliség stb.) nézve például Csehország jóval jobban (ha úgy tetszik, a maghoz jóval közelebb) áll. A gazdasági alapmutatókhoz hozzátehetünk még számos nemzetközi rangsort a korrupciótól a versenyképességen keresztül az oktatás színvonaláig, és megint csak ugyanoda lyukadunk ki. A Világgazdasági Fórum legutóbbi globális versenyképességi rangsora szerint Szlovákia az 59. helyezést érte el a vizsgált 137 ország közül, lemaradva az összes nyugat-európai, sőt a legtöbb dél-európai EU-tagállam, meg egy sereg fejlődő ország mögött. És az idei helyezés már javulást mutat a 2014-es mélyponthoz (78. hely) képest. Addig – a Fico-kormányok „áldásos” tevékenységének köszönhetően – Szlovákia folyamatosan rontott helyezésein, a legjobb pozíciójához, a 2006-os 37. helyhez képest. Ez természetesen a megelőző Dzurinda-kormányok gazdasági reformjainak következménye volt.

A versenyképességi rangsorban is a legnagyobb akadálynak a korrupciót tartják. A Transparency International 2016-os korrupciós világranglistáján Szlovákia a vizsgált 176 ország közül az uniós magtól jókora távolságra lévő 54. helyen végzett, a 28 uniós tagország közül mindössze 6 volt mögöttünk, az összes többiben az érzékelt korrupció mértéke alacsonyabb volt.

Folytathatjuk a legátfogóbb és egyben a legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálattal, az úgynevezett PISA-tesztekkel, ahol Szlovákia minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt volt 2015-ben, méghozzá romló tendenciákkal az előző tesztelésekhez képest. Sőt, mindhárom állandóan mért területen (természettudományok, matematikai és a szövegértési kompetenciák) még a visegrádi országok között is az utolsó helyen állt! Szövegértés tekintetében egyébként csak Törökország és Mexikó ért el alacsonyabb pontszámot, mint Szlovákia az összes vizsgált (OECD) ország közül.

Persze lehetne további felmérésekre is hivatkozni, az összkép azonban aligha módosulna jelentősen. Ehelyett inkább említsük meg a még szubjektíven is nehezen mérhető jelenségeket. Konkrétan azt, hogy mennyire tartozhat az uniós maghoz egy túszul ejtett ország, maffiállami praktikákkal. Az előbbi azt jelenti, hogy a gazdasági érdekcsoportokkal összefonódott politikai elit rendszerszinten működteti a nagykorrupciót, a saját hasznára és a társadalom kárára. A maffiaállami praktikák pedig azt, hogy a jogállam leépítésével és a rendőrség meg az ügyészség politikai ellenőrzésével magának büntetlenséget garantál, miközben az igazságszolgáltatást felhasználja politikai célokra, ellenfelei lejáratására. Például úgy, hogy adótitkokat szivárogtat ki, hogy azt lejárató kampányban felhasználja az ellenzék (Matovič) vagy a köztársasági elnök ellen.

Az uniós mag nemcsak a gazdasági fejlettségről, hanem a demokratikus és jogállami játékszabályok betartásáról, az elfogadott társadalmi normákról is szól. És bizony Szlovákia egyik szempontból sem tartozik a maghoz. Így kizárólag intézményi szinten (eurózóna-tagság) tartozunk a maghoz, de ugye ezt elmondhatja magáról Szicília meg Görögország is…