Ez egyszerűen beteges

Sőt, patetikus, ha idegenszavasíthatom a magyar szánalmas szót. Mert az, amit idehaza a Fidesz az így is minimális egészségügyi reform totális visszaállamosításának fenyegetésével művel, rosszabb, mint a két kommunista párt együttes retorikája. Sőt, komcsi pártoknál ugye teljesen logikus a privát egészségügy elleni ágálás, elvégre egész ember- és társadalomképük az egyén totális kontrolljára alapszik, arra, hogy semmik vagyunk, minden csak leszünk, de az is csak akkor, ha az Állam megengedi, hiszen az ő kegyelméből létezünk, neki köszönhetjük, ha egészségesek vagyunk, mi az, hogy magánügy. Még Fico privát biztosítókkal és pénztárakkal szembeni indulatos etatizmusa is szinte érthető, ha nem is elfogadható, lévén nagyjából minden életveszélyes, amit állami kényszer hoz létre.

Úgynevezett konzervatív-polgári néppárt esetében már komoly kognitív képességek szükségesek a visszaállamosítási láz megértéséhez, de a Fidesz nem is meggyőzni akar, hanem fenyeget: a párt „a társadalombiztosítás privatizációjának minden formáját elutasítja, és ha kell, tömegdemonstrációkkal, minden törvényes eszközzel körömszakadtáig küzdeni fog a több-biztosítós rendszer bevezetése ellen, és benyújtja a parlamentnek a nemzeti egészségbiztosításról szóló javaslatát” – mondta sokadszorra Mikola István exminiszter, és a sorok között is érezhető hév nem magyarázható mással, mint mindennek az irracionális (és beteges) gyűlöletével, ami nincs állami kontroll alatt.

Miközben Pozsonyban aláírásgyűjtés folyik a több-biztosítós egészségügyi rendszer megőrzéséért, addig soft-kádárista hazai kereszténydemokratáink most éppen bojkottra szólítanak fel azon biztosítókkal szemben, amelyek majd, esetleg részt vesznek az (így sem valódi versenyhelyzetet produkáló, valódi menedzselési jogok nélküli, lebutított) több-biztosítós modellben, mert ugye lassan, de bizonytalanul bejön a képbe az átkos profitmotívum, és az ugye nem lehet más, mint aljas, kizsákmányoló (valamint legújabban: szcientológiai érdekeltségű) rablótőke, amely ugye hogy is tehetné be mocskos mancsát a Szent Egészségügybe. Holott ha valami, akkor a magánérdekeltség, a szolgáltatások és intézmények közti verseny megjelenése, a páciens mint „fogyasztó” szabad választása lehet a kulcsa a kibontakozásnak, ahogy azt például a brüsszeli liberális think-tank, a Centre for the New Europe (CNE) régóta javasolja.

A profitelv, a versenyszellem, egész ágazatok potenciális anyagi sikerének gyűlölete mögött ugyanis valójában az ember gyűlölete, az egyén szabad választásának gyűlölete bújik meg. Aki újabb generációkat kíván belekényszeríteni a szocializmus továbbra is velünk élő, megalázó, veszteséges és diszfunkcionális egészségügyi rendszerébe, az gyakorlatilag kiiratkozik azok köréből, akikkel ennyi évtized után szabad társadalmat lehetne építeni.

A szerző a Hírszerző.hu vezető szerkesztője