Vélemény

Elővezetés, tárgyalás... Befejezés?

Marián Leško

2017. december 6. 11:51

A múlt héten rövid időre ismét a figyelem középpontjába került két bírósági ügy, amelyek már tizenöt éve húzódnak és a jó ég tudja, mikor lesznek végleg lezárva.

Az egyik a volt kassai alpolgármester, Eugen Čuňo és két társa, Viktor Kašper és Pirovits László ügye, a másikban Jozef Majský vállalkozó és két bűntársa, Dávid Britva és Patrik Pachinger a főszereplő.

Zsíros kenőpénzek elfogadása vagy bűnszervezet létrehozása a társadalomra nézve elég súlyos ügy ahhoz, hogy a rendőrség, az ügyészség, majd a bíróság igyekezzen mihamarabb lezárni az igazságszolgáltatási eljárást. Mivel ez tizenöt év alatt sem sikerült, fel kell tenni a kérdést (mint az egykori NDK-s elvtársak, amikor átnéztek Nyugatra): Hol követtünk el hibát?

Két lehetőség van. Az első, hogy az ügyekben illetékes nyomozók, ügyészek, bírók nem tettek eleget törvényből eredő kötelességeiknek, ebben az esetben fegyelmi eljárás és büntetés (lenne) a jussuk.

A másik lehetőség, hogy a felsoroltak mindannyian rendesen végezték a dolgukat, de annyira foghíjasak a törvényeink és maga az igazságszolgáltatási eljárás, hogy aki akarja, az a végtelenségig nyújthatja a tárgyalását. Ebben az esetben az egész igazságszolgáltatási rendszert kellene megreformálni – de sem az elsőre, sem a másodikra nem került sor.

Elég egy röpke pillantást vetnünk a Majský–Brtva–Pachinger-ügy tizenöt évére. A nyomozás megkezdésétől fogva két év telt el csak a vádemelésig. 2005 novemberére lett kitűzve az első tárgyalás, de Majský nem jelent meg, csak egy orvosi igazolást küldött arról, hogy gyengélkedik. Ezután a következő tárgyalási napot csak 2007 januárjára tűzték ki. A Speciális Bíróságnak végül három évre volt szüksége ahhoz, hogy megszülessen az első ítélet, de a Legfelsőbb Bíróság visszautalta az ügyet, és a második ítélet megszületésére további nyolc évet kellett várni. A három vádlott és az ügyvédeik ugyanis minden lehetőséget megragadtak, hogy rendre elnapoltassák a tárgyalást. A törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom pedig ezt tétlenül végignézte.

A Legfelsőbb Bíróságnak 2007-ben még elég volt pár hónap arra, hogy döntést hozzon és visszautalja az ügyet alsóbb szintre. A sorozatos fellebbezések után második alkalommal ugyanannak a Legfelsőbb Bíróságnak már két év kellett hozzá, hogy egyáltalán kitűzze a tárgyalás napját.

A vádlottak és ügyvédeik arra játszanak, hogy minél tovább késleltessék a végső jogerős ítélet megszületését, persze a legjobb, ha az végül meg sem születik. A bírói hatalom és a törvényalkotás pedig nem tudta megakadályozni ezt az időhúzást. Az meg az egész igazságszolgáltatási rendszerünket teszi nevetségessé, hogy a Legfelsőbb Bíróság már négyszer utalta vissza a volt kassai alpolgármester ügyét alacsonyabb szintekre, és minden jel szerint további fejezetei is lesznek még ennek a szappanoperának.

Nálunk is gyakran emlegetik az azt alapelvet, hogy a megkésett igazságszolgáltatás nem igazságszolgáltatás. Kevesebben ismerik William Penn, az amerikai Pennsylvania állam alapítójának kijelentését, aki azt mondta, a megkésett igazságszolgáltatás csak igazságtalan lehet.

Ez sokkal jobban illik a mi bíróságainkra.

A szerző a Trend hetilap kommentátora

Önnek ajánljuk

2018. augusztus 1. 12:52

Találkozunk a Balaton

2018. június 2. 13:59

Kulturális veszteségeink I.

2018. március 22. 22:31

A vélemény és a sértődés

2018. szeptember 18. 10:46

Új radičovái rettegés

2018. szeptember 16. 17:20

Don’t cry for me Sargentini

2018. szeptember 16. 15:30

Abdul, a keleti szlovák dzsihádista