Búcsút inthetünk a születési számoknak, hogy helyette nehezebben megjegyezhető azonosítószámokat kapjunk. Miért? Mert így el lehet tapsolni pár száz millió eurót az átállásra.
Ellopják a születési számunkat
Denisa Saková belügyminiszter és társai pedig jól tudják, hogy az utolsó hónapokat töltik a minisztériumban, addig kell lenyúlni amit lehet, amíg lehet.
Természetesen ebben az esetben nem a klasszikus értelemben vett lopásról van szó. Ám minek nevezné a kedves olvasó azt a méregdrága változtatást, aminek semmilyen hozzáadott értéke nincs?
Állítólag az uniós szervek adatvédelmi szempontból problémásnak tartják a szlovákiai születési számok rendszerét. Ezzel az érvvel csak az a gond, hogy eddig még senki sem mutatta meg, konkrétan melyik brüsszeli hivatalnak milyen megoldhatatlan gondja van ezzel, főleg úgy, hogy egy sor másik uniós tagállamban hasonló módon generálják a személyi azonosító számokat.
Az adatvédelmi hisztik, GDPR-ok korszakát éljük, azt firtatjuk, mit és miért kérdez tőlünk az állam (megvan még a 2011-es népszámlálást megelőző műbalhé?), de önmagunkról dalolva többet mesélünk el a Facebooknak és több adatot tárolnak rólunk a Google szerverein, mint amit valaha a szlovák titkosszolgálat fel tudna dolgozni.
Ilyen kontextusban tetszetős érv lehet, hogy a születési számból kiolvasható a születési dátum és a személy neme. De hol jelenthet ez hátrányt?
Jelentkezzen bárki, akit egy állami szerv – merthogy a születési számokkal alapvetően azok dolgoznak – ez alapján diszkriminált! Ha egy munkaadó nem akar felvenni egy 50 év felettit, azt nem a születési számból fogja kiolvasni – amit nem is szerez meg, legfeljebb a szerződéskötéskor –, hanem az illető fizimiskájából. Ahogy azt is, hogy nőről vagy férfiról van-e szó.
A végső argumentum pedig, hogy 2054 körül elfogyhatnak a kiosztható számok, egyenesen nevetséges.
Denisa, 35 év múlva kifogyunk a születési számokból, valamit tenni kéne
– képzeljük el, ahogy egy jellemzően négyéves ciklusokban gondolkodó politikus felveti ezt a miniszternek!
Ugye, hogy nem megy! Még csak 2019-et írunk, ráadásul ezt a technikai problémát is meg lehet majd az adott időben oldani, sokkal olcsóbban és elegánsabban. Az intézkedés tipikus példája a pénzkitalicskázásnak.
Az elmúlt években hány meg hány tenderről hallottunk már, melyek eredményeként módosított személyik, útlevelek vagy bármilyen más igazolványok lettek bevezetve, csipeket szereltek ebbe-abba, elektronikus kommunikációs csatornákat hoztak létre. Alaphangon tízmilliókat, de inkább százmilliókat emésztettek fel ezek a projektek, külön-külön is, ám a gyakorlati hasznukat senki sem látja.
Továbbra sem lehet internetes úton normálisan kommunikálni az állammal, egyik hivataltól kell kérni igazolást a másiknak.
Egy állami szervhez leadott pályázathoz tucatnyi igazolás kell, például valamilyen szociális juttatás igénylésénél a hivatalok szintén nem egymás között kommunikálnak, a sofőr a személyije mellett a jogosítványát és a műszaki papírokat is magánál kell, hogy hordja (pedig egy csipes igazolványból minden jogosultság kiolvasható lehetne), és a sor hosszasan folytatható. Progresszió nincs, csak az eltapsolt milliók hiánya látszik.
Most ebbe a sorba akarja beállítani Saková saját magát és a születési számokat is, s ami ebben külön bosszantó, hogy jelenleg csak a törtvonal utáni négy számot kell megjegyeznünk, ám ha átmegy a módosítás, véletlenszerűen kigenerált számok egész sorát kell majd fejben tartani.
Mi lenne, ha a belügyminiszter drága pótcselekvések helyett a valós problémák megoldásán dolgozna?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.