Elhúzódhat Havel utódjának megválasztása

Várhatóan Václav Klaus korábbi kormányfő és Petr Pithart, a szenátus elnöke kapja majd a legtöbb szavazatot a szerdai csehországi elnökválasztáson. Václav Havel jelenlegi államfő utódját a törvényhozás két háza választja meg négy jelölt közül. Elemzők szerint ugyanakkor kevés az esélye annak, hogy bármelyik jelölt is elegendő szavazatot kap a szerdai első fordulóban. Az ülésen felszólaló Havel közölte, nem kíván teljesen kivonulni a közéletből.

Václav Havel jelenlegi cseh államfő rövid beszédével szerdán délelőtt a prágai várban megnyílt a cseh parlament két házának együttes ülése, amelynek egyetlen napirendi pontja az új köztársasági elnök megválasztása. Havel, aki elnöki tisztségében valószínűleg utoljára szólt a parlamenthez, rendkívül fontos eseménynek minősítette az elnökválasztást, s reményét fejezte ki, hogy már a szerdai választás sikeres lesz. "Az én tízéves elnöki munkámat értékelése nem az én feladatom. Voltak sikerek, voltak kudarcok is, de lelkiismeretem szerint mindig a legjobbakat akartam az országnak" - mondta a február elején távozó 66 éves politikus.

Havel közölte, nem kíván teljesen kivonulni a közéletből, és nem fogja elutasítani a különböző felkéréséket, de főleg az első időben "igen tartózkodó" kíván lenni. Az államfő felszólalása után az elnökjelöltek kapnak lehetőséget arra, hogy kifejtsék elképzeléseiket.

A cseh törvényhozás alsó- és felsőházának négy induló közül kell választania. A négy induló között van Václav Klaus korábbi kormányfő, akit az ellenzéki Polgári Demokrata Párt jelölt, és Petr Pithart, a szenátus jelenlegi elnöke, akit a kormánykoalícióban is részt vevő kereszténydemokraták indítottak. Kevésbé tartják esélyesnek a szintén kormányzó szociáldemokraták jelöltjét, Ladislav Bures korábbi igazságügy-minisztert, illetve a kommunisták által indított Miroslav Krizenecky egykori katonai ügyészt.

Elemzők szerint kevés az esélye annak, hogy a szerdai szavazáskor bármely jelölt is elegendő szavazatot kap. A jogszabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, mindkét házban többséget kell szereznie. Mivel azonban az alsóházban a kormánypártiaknak, a felsőházban pedig az ellenzékieknek nagyobb a támogatottsága, ezért kevés a valószínűsége, hogy az első fordulóban sikerül megválasztani Václav Havel utódját.

Amennyiben senki sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, egy újabb időpontban, legkésőbb tizennégy nap múlva meg kell ismételni a voksolást. Összesen három fordulót lehet tartani, ha még a harmadikon sem tudnak államfőt választani, új választásokat kell kiírni. Sokan arra is számítanak Csehországban, hogy a választás olyan hosszú ideig elhúzódik, hogy miután Havel feburár elején távozik, egy ideig még üres marad az elnöki iroda - jegyzi meg a BBC.

A kormányzó szociáldemokraták korábbi vezetője, Milos Zeman nem kívánt indulni a választáson, azt azonban jelezte, ha az első forduló nem hozna eredményt, akkor az újabb választás alkalmával már ringbe szállna. A BBC által megszólaltatott cseh szakértők szerint Zeman arra számít, hogy mivel elsőre szinte biztos, hogy nem fognak tudni elnököt választani, ezért a második fordulóban már jóval nagyobb eséllyel indulhat a posztért. Ahogy az egyik cseh újságíró a BBC-nek megfogalmazta: "Zeman sokkal erősebb pozícióban lesz akkor, a második körben ugyanis már egyfajta megmentőként fog megjelenni."

Vita van arról, hogy a jelenlegi elnök, Václav Havel lemondásával mennyire fog megváltozni a cseh politikai élet és az ország nemzetközi megítélése. Az államfő korábbi tanácsadója, Jiri Pehe szerint Havel távozásával az ország imázsa is megváltozik majd. A Pravo című napilap politikai egyik újságírója szerint azonban Havel ugyan valóban sokat tett az országért, de nincs értelme amiatt panaszkodni, hogy feláll az elnöki székből.