Eldugult pénzforrás

A visegrádi országok a múlt héten tették közzé az Európai Bizottság január 30-án nyilvánosságra hozott finanszírozási ajánlatára reagáló közös nyilatkozatukat (most ne térjünk ki a megszellőztetést bíráló Varsó álláspontjára).

A diplomáciai nyelven megfogalmazott állásfoglalás lényege: mind a négy állam elégedetlen azzal az ajánlattal, amelyet a felvételre legesélyesebbek számára kínál az Európai Bizottság. Kérik, bővítését követően az Európai Unió ne tegyen különbséget régi és új tagjai között. Főképpen a közvetlen mezőgazdasági támogatások beígért megnyirbálását kifogásolják, hangsúlyozva, a javasolt átmeneti időszakok nincsenek összhangban a belső piac egyenlő versenyfeltételek biztosítására vonatkozó követelményével. Várható volt, hogy a csatlakozási tárgyalások folyamán az agrárpolitikát érintő kérdések megvitatása bizonyul Szlovákia számára is a legnehezebbnek. Kézzelfogható, hogy a Európai Bizottság javaslata tovább nehezíti a tárgyaló felek dolgát. Az is bizonytalanná teszi a helyzetet, hogy még csak körvonalazódik az Európai Unió 2006 utáni közös agrárpolitikája.

A mi szempontunkból szomorú tény viszont, hogy Szlovákia például alig tudja felhasználni az Európai Uniótól tagjelölt országként igénybe vehető vidékfejlesztési segítséget. Pedig a mezőgazdaság támogatásának ugyancsak fontos részei közé tartozik. Az ok: a támogatásokra benyújtott pályázatok színvonala nem felel meg az uniós követelményeknek. „Ha képtelenek a kis pénzekkel bánni, miképpen bánnak majd a nagy pénzekkel?” – tette fel a kézenfekvő kérdést az Európai Bizottság minap Pozsonyban járt vidékfejlesztési biztosa is. Miközben tehát a politikusok arról vitatkoznak, csatlakozásukat követően másodrendű államokként vagy egyenrangú partnerekként kezeli-e majd az Európai Unió a visegrádi négyeket, idehaza egyelőre ott tartunk, hogy felkészületlenségünk miatt a már adott támogatási lehetőségeket sem tudjuk felhasználni. Dél-Szlovákia főképpen mezőgazdaságból él.

Hogy uniós csatlakozásunkat követően miképp alakul tájainkon az ágazat és ezen keresztül az itt élők többségének sorsa, az az uniós támogatások nyújtotta lehetőségek felhasználásán is múlik majd. Ennek viszont még olyan korlátai is vannak, mint például a nyelvtudás hiánya vagy az uniós jogszabályok ismerete. A térségben mindkét területen mielőbb meg kellene szervezni az előrelépést.