Egyre melegebb nyarak az európai városokban

Akár 2,2 fokkal is emelkedett az európai nagyvárosokban a hőmérséklet az 1970-es évek óta, és a globális felmelegedés a jövőben még tikkasztóbb nyarakat eredményezhet – állapította meg a Természetvédelmi Világalap (WWF). A változás, amely meghaladja az ENSZ által a világ egészét tekintve becsült átlagos hőmérséklet-emelkedést, további próbatételek elé állíthatja az egészségügyi ellátó szerveket Európa nagyvárosaiban. A WWF szerint a felmelegedést csak részben magyarázzák az egyre növekvő városi népesség keltette „hőszigetek”. Sokkal valószínűbb, hogy a jelenség azokra a fosszilis tüzelőanyagok égésével felszabaduló gázokra vezethető vissza, amelyek „csapdába ejtik” a meleget. A városok borús kilátásoknak néznek elébe: a globális felmelegedés miatt a folyamat folytatódni fog, és kialakulhat egy ördögi kör. A klímaberendezések elterjedése például segíthet az egészségi panaszok csökkentésében, de növeli az áramfelhasználást, aminek nagy részét fosszilis tüzelőanyagokból nyerik. A szervezet 2001-es becslése szerint az átlaghőmérséklet 0,6 Celsius-fokkal emelkedett a XX. század folyamán, főként az üvegházhatást okozó gázok légkörben való felhalmozódásának következményeként. 2100-ra további 1,4-5,8 fokos melegedés várható, emiatt gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek: sokasodnak az árvizek, aszályok, viharok, a tengerek szintje egy méterrel is megemelkedhet. Egyes kutatók túlzónak tartják a globális felmelegedés körüli aggályokat, mondván: mivel sok meteorológiai állomás a városok közelében helyezkedik el, egyszerűen a városok növekedése miatt olvashatnak le magasabb hőmérsékleti értékeket. A WWF-tanulmány szerint viszont a skála felső szélén elhelyezkedő London lélekszáma mindössze egy százalékkal nőtt a három évtizeddel ezelőttihez képest, míg a (hasonló pozíciót elfoglaló) Madridé megduplázódott.