Egyeztettek az szocialista és határon túli magyar vezetők

A határon túli magyar szervezetek három vezetője eredményesnek tartja a Kovács László MSZP-elnökkel és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel folytatott szerdai budapesti megbeszélését. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke és Kasza József a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a találkozót követő sajtótájékoztatón jelezte: egyetértettek az elvi kérdésekben, és szükségesnek ítélik a minél rendszeresebb egyeztetéseket.

Medgyessy Péter közölte, hogy rendszeresen tartanak majd a jelenleginél szélesebb körű konzultációt a határon túli szervezetek vezetőivel, és az új kormány megalakulása után hamarosan összehívják a Magyar Állandó Értekezletet is. A szocialista politikus hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát mind a határon túli magyarság képviselőivel, mind a környező országok kormányaival.

Medgyessy Péter megerősítette korábbi kijelentését, miszerint közjogi értelemben 10 millió magyar miniszterelnöke lesz, de felelősséget 15 millió magyar iránt érez. Kitért arra: a most meglévő támogatási rendszerből kiindulva kívánnak továbblépni, aminek keretében segítséget nyújtanának a határon túl élő magyar fiatalok számára, és támogatnák a magyar kultúra megerősítését és terjesztését. Medgyessy Péter kiemelte a magyar nyelv használatát, a magyar nyelvű irodalom terjesztését, illetve a határon túli magyar sajtót.

A támogatási rendszernek szavai szerint átláthatónak, egységesnek és tisztának kell lennie, és az erre vonatkozó döntéseknek helyben kell születniük. A szocialista kormányfő-jelölt beszámolt arról, hogy a határon túli magyarokkal foglalkozó hivatal a jövőben a miniszterelnök felügyelete alatt működik majd, egy olyan politikus vezetésével, akinek felelősségérzete és tudása biztosítja, hogy jól elvégzi feladatát. Erre a posztra konkrét személyt azonban nem nevezett meg. Leszögezte: a határon túl élő magyar kisebbségek ügye nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy.

Kovács László pártelnök ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP nem rekeszti ki a többi pártot a határon túli magyarokkal történő kapcsolattartásból, mert ez véleményük szerint valamennyi parlamenti pártnak joga és kötelessége.

Kérdésre válaszolva Medgyessy Péter elmondta, hogy a megbeszélésen szóba került az Orbán-Nastase paktum, amelynek bizonyos elemei szerinte felülvizsgálatra szorulnak, és erről az új kormány megalakulása után tárgyalni kívánnak a román féllel.

Markó Béla kijelentette: ha ennek a szerződésnek bizonyos elemeit módosítani is kívánja az új kabinet, annak nem szabad érintenie a megállapodás létét. Kovács László közölte: a kedvezménytörvény ügyében átfogó megoldást kell találni, amely megfelel a jogszabály eredeti céljának, a határon túli magyarság, illetve Magyarország érdekeinek, továbbá összhangban van az európai uniós normákkal, illetve az adott ország jogrendszerével. Reményét fejezte ki, hogy ezzel Nastase miniszterelnök is egyetért. A pártelnök közölte: a szomszédos országokkal és az európai unióval is meg kell vitatni a kedvezménytörvény alkalmazását.

Markó Béla a kedvezménytörvényről szólva úgy fogalmazott: Erdélyben a jogszabály alkalmazása zökkenőmentesen zajlik, ugyanakkor ahhoz kevés idő telt el, hogy a törvény hatását fel lehessen mérni, hiszen a kedvezmények most kezdenek csak érvényesülni. Az RMDSZ elnöke eredményesnek nevezte a szocialista vezetőkkel folytatott megbeszélést, mert - mint mondta - a fontos kérdésekben egyetértés volt köztük. Elmondta: a megbeszélésen azt kérték, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben kérjék ki az érintett szervezetek véleményét is, és erre pozitív választ kaptak.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke úgy vélekedett: a tanácskozás üzenete a folytonosság volt. Megnyugtatónak nevezte a megbeszélésen elhangzottakat, különösen, hogy Magyarország támogatja Szlovákia euroatlanti integrációs törekvéseit.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a találkozó higgadt, tárgyilagos és széles körű volt. Fontosnak tartja, hogy az új kormány Szerbia irányában is nyitott legyen, mivel az ott élő magyarságnak is fontos, hogy az ország fel tudjon zárkózni az európai államok közé.