Egyelőre távol az eurótól

Az EKB konvergenciajelentésében azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia teljesítette ugyan az elvárt inflációs célt, de kétséges, hogy ezt tartósan is fenn tudja tartani. Az infláció lelassulásának tényezői várhatóan gyengülni fognak – közölte a bank. A szlovák korona erősödésének inflációt fékező hatása megszűnik az euróra történő átállással.

Az árfolyammozgás hatását nem számítva 2007-ben a szlovák infláció 0,3–1 százalékponttal magasabb lett volna – írja a jelentés. Az EKB emellett azzal is érvel, hogy az energiaárak nem tükröződnek a szlovák inflációs rátában, mivel még mindig szabályozottak. A feszes szlovák munkaerőpiac is inflációs kockázatokat hordoz magában, ezen strukturális reformokkal lehetne enyhíteni – jegyzik meg a jelentésben. A magasabb bérnövekedés is táplálhatja az inflációt, főként mert a munkatermelékenység növekedésének üteme valószínűleg lassulni fog az előző évekhez képest. A bank végül hangsúlyozta, hogy Szlovákiának folytatnia kell a hiteles és fenntartható pénzügyi konszolidációt, a strukturális reformokat és a piac liberalizálását, a bérnövekedéseket mérsékelt szinten kell tartania, makrogazdasági politikájában pedig a stabilitást kell célul kitűznie.

Szlovákia után legközelebb Lengyelország vezetheti be az eurót, legalábbis ez derül ki az Európai Bizottság szerdai jelentéséből. A csatlakozáshoz szükséges feltételek közül Lengyelország az ötből négyet, Csehország hármat teljesít, viszont Magyarország egyetlenegyet sem. A prognózisok szerint a lengyelek 2012-ben, a csehek pedig 2013-ban vezethetik be az eurót. A magyar csatlakozási dátummal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyesek szerint Magyarország már a csehekkel együtt átveheti az eurót, de a Calyon Bank elemzői nagyobb esélyt látnak a 2015-ös bevezetésre. A kitolódott időpont annak függvényében különösen fájó, hogy mind az Orbán-, mind a Medgyessy-kormány tagjai a „mielőbbi euró” mellett érveltek.

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter után úgy vélekedett, a Pozsonynak adott zöld jelzés Lengyelország esélyeit is javítja. A lengyel európrogram reálisabbá vált, és esély nyílt arra, hogy az ország 2009-ben belépjen az ERM II pénzügyi árfolyam-mechanizmus rendszerébe (ebben két évig kell tartózkodnia a zlotynak, jelentősebb kurzuskilengések nélkül).

Csehországban egyelőre nincs meg a politikai akarat, még az átvétel céldátumát sem tűzték ki. A Cseh Nemzeti Bank elnöke az év elején azt mondta, 2019-ben, a cseh korona 100. évfordulóján hajthatnák végre a pénzcserét. A Topolánek-kormány érdemben egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Aleš Michl elemző szerint nincs olyan tüzetes elemzés, amely kimutatná, Szlovákia számára egyértelműen pozitív hatású lesz az euró bevezetése.

Magyarországgal kapcsolatban számos kockázati tényezőt (magas hozamszint és inflációs ráta, költségvetési folyamatok várható fellazulása) említenek az elemzők. A gyenge növekedésre és a politikai bizonytalanságra való tekintettel a költségvetési folyamatok instabilitására külön is felhívták a figyelmet, strukturális reformok megvalósulására legkorábban a következő parlamenti választások után látnak esélyt. A magyar államháztartási deficitet idén a hazai össztermék (GDP) 4%-ára, a belső államadósságot a GDP 66,5%-ára várják Brüsszelben; az inflációs ráta márciusban 4,3 százalékponttal, az irányadónak vett kamatláb 0,4 százalékponttal volt magasabb az uniós referenciaértéknél. A referenciahatár a hiány esetében 3%, az államadósság esetében 60%, míg az infláció esetében márciusban 3,2 százalék, a kamatnál 6,5 százalék volt. (m, č, shz)