Digitális idősek

Az illetékes minisztérium Veronika Remišová vezetésével kétszer is belekezdett az ingyenes táblagépek osztogatásába. Az első kísérlet a Covid legvadabb tombolása idején zajlott – akkor döbbentek rá, mennyire fontos, hogy a nyugdíjasok is tudják használni az internetet. De hiába vásároltak jutányos áron, nagy tételben kínai táblagépeket, ha azokat csak néhány dologra lehetett használni. A neten való sikeres böngészésre például nem voltak alkalmasak, márpedig ez lett volna a legfontosabb tananyag azokon a bizonyos kurzusokon. De ne is beszéljünk többet erről a kínos fiaskóról, ami történt, megtörtént, emberek vagyunk, és hát ki gondolta volna, hogy Kínában, abban a fejlett demokráciában eleve lebutított tableteket is gyártanak…

A második „hullámban” 100 ezer nyugdíjasnak ígért az állam táblagépet, illetve azt, hogy 2026 közepéig minden jelentkezőt megtanítanak boldogulni az online térben. Ehhez képest mostanáig csupán mintegy 1500 fő fejleszthette képességét a Digitálny žiak (Digitális diák) projekt keretében. A minisztérium is elismerte, hogy a képzés nem indult be teljes erővel, de hozzátették, hogy még csak a „kísérleti szakaszban” vannak – bármit is jelentsen ez.

A lényeg, hogy a sikeres regisztrációt és kérvényezést követően sokan átvették tabletjüket, aztán szépen betették a fiókba, mert használni nem tudják, és további eligazítást sem kaptak az ajándék jövőjével kapcsolatban. Egy biztos: zaciba nem vághatják őket, mert minden eszköz egyedi kóddal rendelkezik, amely révén könnyen nyomon követhető. (Erről egyébként nemrég tájékoztatott a minisztérium, a miheztartás végett. A hátrányos helyzetű roma diákoknak szétosztott laptopok ugyanis a nyár folyamán sorra bukkantak fel a zálogházak kínálatában.)

Jelenleg nincsenek oktatók, akik az állami program keretében rendszeresen képeznék az időseket. Illetve vannak, de kevesen. A minisztérium pedig valamiért „elfelejtett” együttműködési szerződést kötni azzal az intézménnyel, amely pont erre a korosztályra specializálódott, nevezetesen a Szlovák Műszaki Egyetem szervezésében működő Egész életen át tartó tanulás intézetével. Egyszerűbben fogalmazva: ki akarták hagyni őket a buliból. Pedig ők azok, akiknek szakembereik is vannak, és kellő szervezési gyakorlattal is rendelkeznek.

Talán felesleges magyaráznom, miért idegesítő ez a szerencsétlenkedés. A hazai nyugdíjasok egyharmada kiszorul a digitális térből, vagyis nem tudnak online vásárolni, banki és pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni, orvosi vizsgálatokra bejelentkezni, és sok kedvezménytől is elesnek emiatt. Fél napokat töltenek utazással, várakozással, pedig otthonról pár perc alatt kényelemesen elintézhetnék ügyeiket – ha tudnák, hogyan kell.