De miért is jött a koronavírus?

Európában az olaszok küzdenek most leginkább a vírussal, és amikor e soron íródtak, Közép-Európa térképe még „tiszta” volt ez ügyben, hivatalos észlelés nélkül. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne már itt a kór, vagy ne érne ide. 

A fő kérdés az, hogy mennyire kell tartanunk tőle? Az influenzánál egy hajszállal veszélyesebb, arányaiban 100-ból két halálesettel végződő kórral van dolgunk. Ez azért nem pestis, nem ebola. A veszélyeztetett korosztály főleg az idősek és legyengült immunrendszerű betegek. 

Ne feledjük, hogy a Zika-vírus, a nílusi sárgaláz is elért az euroatlanti területekre, az előbbi már ott volt Floridában, az utóbbi Szerbiáig jutott. Az epidemológusok inkább már arról tanácskoznak a koronavírus kapcsán, hogy lassan meg kell szoknunk az ilyen típusú járványokat, éppen úgy, mint az influenzát. Koronavírusból ez az ötödik típus, csak ennek sikerült több embert megfertőznie, amivel jobban átlépte a média ingerküszöbét. A valódi üzenetet viszont nem hozza a média, mert szinte csak karanténokról és maszkokról olvasunk.

A klímaváltozás alapvetően rajzolja át a betegségek evolúcióját, vagyis a baktériumok és vírusok megjelenését, terjedését is a bolygónkon. Erre kell készülnünk. Sok hasonló, kisebb, de új kór fog felbukkanni a következő években. Ha szerencsénk van, a halálosakat (mint az ebolát) vissza lehet szorítani karanténnal még a kevésbé fejlett vidékeken – ha ugyan onnan indulnak. A veszélyes fertőzések azonban nem csak az őserdők mélyéről kerülnek elő vagy denevérhúson keresztül jutnak át az emberre. Éppen az állatokról az emberekre átterjedő fertőzések – mint a madárinfluenza és a hasonlók – váltak növekvő új veszélyforrássá. A tömeges állattartás (szárnyasok, marhák, sertések) a nyugati vidéken is bőven elég táptalajt jelent ahhoz, hogy egy kis balszerencsével mutálódjon egy-egy vírus, megjelenjen az új variáns. 

Ha tehát a valódi megelőzésen akarunk társadalmi szinten gondolkodni, úgy az állattartásról és a felmelegedés megelőzéséről kellene beszélni, viharos gyorsasággal megegyezni. 

Amíg egyre gyorsul a természetes élőhelyek átalakulása, új fajok és növények telepednek meg és hozzák magukkal a baktériumaikat és vírusaikat, addig az emberek ki lesznek téve az újabb és újabb járványszerű betegségeknek. Még jobb lenne, ha a mostani fertőzések kapcsán arról lehetne többet hallani, hogyan alakítottuk át saját magunk, az emberiség, a minket körülvevő bolygót annyira, hogy már nem tudjuk kontrollálni az egyébként általunk elindított folyamatokat.