Csomag Mikloštól

Itt a Mikloš-csomag. Eddig még csak eléldegéltünk valahogy sovány keresetünkből, ezután már csak tengünk-lengünk. (Lehet, hogy csak lengünk.) Nem ezt ígérték a választások előtt. Hol lesz az áremelések felső határa? A mostaniak már a csillagokon is túl vannak – lesznek. Mert ha drágább lesz a villany, egyre több helyen lesz kikapcsolva, és ha sötétben nekimegyünk valaminek, csak csillagokat fogunk látni. Fájó testrészünket tapogatva aztán szépen lefekszünk a hidegbe, mert, ugye, a gáz is ki lesz kapcsolva, ha nem tudjuk kifizetni, és milyen sokat fognak rajtunk spórolni (vagy magunkon), mert a sötétben, hidegben még az ennivaló sem kell. Kinek a bérét vették alapul? Mert hogy nem a munkásét, az biztos. Próbálnák meg a 6-7 ezer koronát beosztani úgy, hogy mindenre teljen. Nagyon félek, hogy ez az állapot nem tart sokáig. Mert míg egyesek dúskálnak a földi javakban, addig a kispénzű ember azt számolja, hogy vehet-e egész kenyeret vagy csak felet. Nem beszélve a húsról, tejről. És ami a legfájóbb: ha az unokámnak azt kell mondanom, hogy nincs. Kérem, szálljanak le a magas lóról, mert onnan lehet csak nagyot esni. Mindent eladtak már ebből az országból, mivel akarnak Európába menni? A névvel, hogy Szlovákia? Sajnos, már nem sok hitele van e névnek a világon. Teremtsenek inkább munkahelyeket, hogy az emberek ne éljenek bizonytalanságban.

Lévai Józsefné, Izsa