<p>Mikor egy terrorista merényletben ártatlan emberek veszítik életüket, sokan olyan intézkedéseket is rendjén valónak tartanak, amelyek más ártatlan áldozatok halála után fel se merülnének. </p>
Csomag a szabadság ellen
Például Európában évente körülbelül 25 ezren veszítik életüket közúti balesetben, kétharmaduk vétlen áldozat. Mint ahogy Tomáš Bella rámutatott, mindannyiuk életét meg lehetne menteni. „Elég lenne harminc kilométer per órára csökkenteni a maximális megengedett sebességet.
Nem tesszük, mert bár tiszteljük az emberi életet, a saját kényelmünket és a gazdasági növekedést is legalább ilyen fontosnak tartjuk, és mindezek között próbáljuk megtalálni a kompromisszumot”. Elég kétes kompromisszumot talált a Fico-kormány a párizsi merényletek után, és főleg röviddel a szlovákiai választások előtt, a lakosság biztonsága és a garantált szabadságjogok megőrzése között. A terrorellenes intézkedéseket tartalmazó törvénycsomagot Robert Fico úgy tálalta, mint szükséges politikai reakciót arra a biztonsági kockázatra, hogy „százezrével érkeznek regisztrálatlan migránsok és menekültek a Közel-Keletről és Észak-Afrikából”. Bár a kormány azt hirdeti, hogy megvédte Szlovákiát tőlük, olyan intézkedéseket fogadott el, mintha a határon felállított nem létező drótkerítéseket átszakítva százezrek rohanták volna le az országot.
Nincs még egy ország Európában, ahol olyan gyakran módosítanák gyorsított eljárásban az alkotmányt, mint nálunk. Holott a helyzet egyáltalán nem olyan súlyos, mint ahogy azt a kormányfő és a Smer lefesti. Csehország biztonsági helyzete semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint a miénk, viszont Bohumil Sobotka cseh kormányfő azt nyilatkozta, „semmilyen információnk nincs terrorveszélyről vagy merénylet előkészítéséről”. A csehek nem is javasolták semmilyen terrorellenes csomag elfogadását – nem még gyorsított eljárással.
Itt a gyorsított eljárásnak köszönhetően az év elejétől a a márciusi választásokig teli szájjal hirdetheti a kormány, hogy „Védjük Szlovákiát”, és lobogtathatja hozzá a terrorellenes törvényeket. Ugyanakkor a gyorsított eljárás az egyik garanciája a rossz törvények elfogadásának. Mivel semmilyen közvetlen és konkrét veszély nem fenyeget, valamennyi törvényjavaslatot tárcaközi egyeztetésre kellett volna bocsátani, és akkor független szakértők is véleményezhették volna. Ondrej Mularčík ügyvéd például arra figyelmeztetett, meg kell vizsgálni, hogy a terrorellenes csomag egyes intézkedéseivel vissza lehet-e élni más területeken.
A szlovák titkosszolgálatokkal foglalkozó publicisták rendre rámutatnak a szervezetek ellenőrizhetetlenségére, a náluk uralkodó áldatlan állapotokra, s ezek a botrányaik után rendre napvilágot is látnak. Jogköreiknek minden egyes bővítése csak az azokkal való visszaélés lehetőségét fokozza. Fokozza, már csak azért is, mert a kormány előterjesztett javaslatai közül egyetlenegy sem vonatkozott a titkosszolgálatok ellenőrzésének szigorítására.
Jana Dubovcová ombudsman ezért okkal állítja: „A hatalom telhetetlen, sosem lehet jóllakatni, és terjeszkedéséhez gyakran a félelemkeltést használja – legyen bárki hatalmon.” Tekintettel arra, hogy ki van itt hatalmon, és hogy valószínűleg ott is marad, túl könnyen megy nálunk a szabadságjogok korlátozása.
A szerző a Trend hetilap kommentátora
Nem tesszük, mert bár tiszteljük az emberi életet, a saját kényelmünket és a gazdasági növekedést is legalább ilyen fontosnak tartjuk, és mindezek között próbáljuk megtalálni a kompromisszumot”. Elég kétes kompromisszumot talált a Fico-kormány a párizsi merényletek után, és főleg röviddel a szlovákiai választások előtt, a lakosság biztonsága és a garantált szabadságjogok megőrzése között. A terrorellenes intézkedéseket tartalmazó törvénycsomagot Robert Fico úgy tálalta, mint szükséges politikai reakciót arra a biztonsági kockázatra, hogy „százezrével érkeznek regisztrálatlan migránsok és menekültek a Közel-Keletről és Észak-Afrikából”. Bár a kormány azt hirdeti, hogy megvédte Szlovákiát tőlük, olyan intézkedéseket fogadott el, mintha a határon felállított nem létező drótkerítéseket átszakítva százezrek rohanták volna le az országot.
Nincs még egy ország Európában, ahol olyan gyakran módosítanák gyorsított eljárásban az alkotmányt, mint nálunk. Holott a helyzet egyáltalán nem olyan súlyos, mint ahogy azt a kormányfő és a Smer lefesti. Csehország biztonsági helyzete semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint a miénk, viszont Bohumil Sobotka cseh kormányfő azt nyilatkozta, „semmilyen információnk nincs terrorveszélyről vagy merénylet előkészítéséről”. A csehek nem is javasolták semmilyen terrorellenes csomag elfogadását – nem még gyorsított eljárással.
Itt a gyorsított eljárásnak köszönhetően az év elejétől a a márciusi választásokig teli szájjal hirdetheti a kormány, hogy „Védjük Szlovákiát”, és lobogtathatja hozzá a terrorellenes törvényeket. Ugyanakkor a gyorsított eljárás az egyik garanciája a rossz törvények elfogadásának. Mivel semmilyen közvetlen és konkrét veszély nem fenyeget, valamennyi törvényjavaslatot tárcaközi egyeztetésre kellett volna bocsátani, és akkor független szakértők is véleményezhették volna. Ondrej Mularčík ügyvéd például arra figyelmeztetett, meg kell vizsgálni, hogy a terrorellenes csomag egyes intézkedéseivel vissza lehet-e élni más területeken.
A szlovák titkosszolgálatokkal foglalkozó publicisták rendre rámutatnak a szervezetek ellenőrizhetetlenségére, a náluk uralkodó áldatlan állapotokra, s ezek a botrányaik után rendre napvilágot is látnak. Jogköreiknek minden egyes bővítése csak az azokkal való visszaélés lehetőségét fokozza. Fokozza, már csak azért is, mert a kormány előterjesztett javaslatai közül egyetlenegy sem vonatkozott a titkosszolgálatok ellenőrzésének szigorítására.
Jana Dubovcová ombudsman ezért okkal állítja: „A hatalom telhetetlen, sosem lehet jóllakatni, és terjeszkedéséhez gyakran a félelemkeltést használja – legyen bárki hatalmon.” Tekintettel arra, hogy ki van itt hatalmon, és hogy valószínűleg ott is marad, túl könnyen megy nálunk a szabadságjogok korlátozása.
A szerző a Trend hetilap kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.