Csirketojással és szemétdíjjal a dzsihádért

Az Iszlám Állam emberei csirkét és tojást árulnak az uralmuk alatt lévő líbiai Szirt kikötővárosban.

A terrorszervezet ezzel is pénzhez próbál jutni, az utóbbi időben az iraki és szíriai területvesztések miatt ugyanis pénzügyi nehézségekkel küszködnek a dzsihádisták – írta a Middle East Eye hírportál.

Egy, a városból már elmenekült férfi elmondása szerint amikor a dzsihádisták elfoglalták a kikötővárost, több létesítmény, így a baromfifarmok felett is átvették az irányítást. Nem ritka látvány Szirt utcáin a fekete ruhában, eltakart arccal csirkéket és tojásokat áruló szélsőséges.

Védelmi pénz

A líbiai gazdasági nehézségeket a baromfieladás mellett újabb adók kivetésével próbálja legyőzni az Iszlám Álam. A boltosok havi bérleti díjat fizetnek a saját boltjaikért, a tengerparti luxuslakásokban élőket is felkeresték a fegyveresek, hogy bérleti díjat követeljenek tőlük. Vagy pusztán pénzt akarnak kifacsarni belőlük, vagy el akarják üldözni őket, hogy ne legyen rálátásuk a kikötőre, ahova a dzsihádisták fegyverutánpótlása érkezik.

Pénz nincs, bank zárva

Az Iszlám Állam ellenőrzése alatt levő területeken különösen nehéz az élet, mivel a bankok zárva vannak, így pénzt nem tudnak kivenni az emberek. Emiatt a Szirtben lakók kénytelenek rossz minőségű üzemanyagot vásárolni fekete piaci árakon, és a több mint 400 kilométerre fekvő fővárosba, Tripoliba utazni, ahol több órát állnak sorban a bankok előtt, hogy egy hétre elegendő pénzt tudjanak kivenni, mert a bankok korlátozzák a pénzfelvétel összegét.

Szirtben humanitárius válság fenyeget. A kikötővárost mindenkinek el kellene hagynia, de míg egyesek erről hallani sem akarnak, mások egyszerűen túl szegények ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni.

Ugyanakkor sok szirti menekült el különösen azután, hogy a líbiai hatóságok – a tripoli és a vele rivális tobruki kormány is – bejelentették a város felszabadítását célzó hadműveletet.

Egy helyi nő, a kétgyerekes Ímán arról mesélt a hírportálnak, hogy öt órát várt a szélsőségesek egyik ellenőrzőpontján, amíg a fegyveresek átkutatták a várost elhagyni akaró gépjárműveket. Ímán azt mondta, hogy a szélsőségesek mindent elvettek az emberektől, amit hasznosnak találtak, csak a ruháikat hagyták meg. Egyeseknek azonban nem is engedélyezték a város elhagyását.

Váltságdíj, szemétdíj

A Szirttől 150 kilométerre fekvő Bin Dzsavádban is érezhető az, hogy a szélsőségeseknek szorosabbra kellett húzniuk a gatyamadzagot. Az iszlamisták itt újra bevezették a Moammer Kadhafi volt diktátor idején használt bankókat, amelynek az elfogadására kényszerítik a boltosokat. A Kadhafi arcképével díszített bankókat valószínűleg a januárban elfoglalt város bankjában találták, a boltosoknak pedig nincs más választásuk, mint elfogadni a pénzt, ha azzal fizetnek az iszlamisták.

A dzsihádisták azzal is pénzt próbálnak szerezni, hogy 2500 dínáros (kb. 1650 euró) váltságdíjat követelnek azoknak a helyieknek a szabadon bocsátásáért, akiket a város elfoglalása után „letartóztattak”. A dzsihádisták pénzügyi nehézségei akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor a lakosok megkapták tőlük az első áramszámlákat. A város lakói 2011 óta nem fizettek az áramért. Emellett a szemételszállításért és az utcaseprésért 10 dínáros (7 euró) heti díjat is bevezettek.

Bár az utóbbi egy évben folyamatosan támadták a líbiai olajipari létesítményeket, eddig nem sikerült ellenőrzésük alá vonni egyet sem. Ennek ellenére nem tágítanak a líbiai területekről, törzsi vezetők beszámolói szerint az észak-afrikai ország olajban gazdag, középső part menti részének teljes elfoglalására készülnek.

Az Iszlám Állam jelentős területeket veszített Szíriában és Irakban, emiatt csökkentek a kőolajból származó bevételei. Ugyanakkor Irakban dollármilliókat keres halgazdaságaival és autókereskedelemmel, megadóztatja a termőföldeket, 10 százalékos adót vet ki a baromfitartásra, és más illetékeket is kiszab importált árukra. (MTI)