Csak semmi pánik: szentév a terrorveszély árnyékában

A szentév holnapi megnyitá-sának főpróbája zajlott tegnap a római Szent Péter téren, ahol a terrorizmus veszélyétől való félelem ellenére 35 ezren hall-gatták a pápát.

Holnap százezer zarándokkal számolnak. „Nem szabad drámai biztonsági helyzetet festeni, a zarándokok biztonsága teljes mértékben garantált” – hangsúlyozta a szentév szervezésével megbízott Rino Fisichella érsek.

Lehetetlen megmondani, hány millióan érkeznek a 2016. november 20-ig tartó szentévre. A zarándokoknak előre regisztrálni kell magukat az interneten, de már van olyan Szent Péter téri audiencia, amely teltházas, vagyis több mint 70 ezren regisztráltak rá. Fisichella hozzátette, „a zarándokokat sajnos nemcsak a terroristák, hanem az őket becsapó kereskedők is fenyegetik”. Sok római üzlet ugyanis a szentév hivatalos logóját használja zarándokcsalogatónak anélkül, hogy erre engedélye lenne.

Rendkívüli intézkedések

Az olasz fővárosban szerdáig tilos fegyverek, lőszer, tűzijáték, robbanószer, de még az üzemanyagok szállítása is. Tilos olyan filmeket forgatni, amelyben fegyvereket vagy ezek utánzatait használják. Holnap lezárják Róma légterét is a városközponttól számított tíz kilométeres körzetben. Szigorítják a római vasútállomások és metrómegállók ellenőrzését, a hatóságok figyelik az internetet, hogy kiszűrjék a veszélyekre utaló bejegyzéseket. A Vatikán környéki utcákban kétszáz új videokamerát szereltek fel. A Szent Péter térhez legközelebb eső metrómegálló és a tér közötti egy kilométeren nyolcvan egyenruhás katonát, rendőrt, csendőrt, tűzoltót számolt össze tegnap az olasz hírügynökség tudósítója, emellett számos civil ruhás biztonsági is van a tömegben. „Még sose láttunk itt ennyi rendőrt” – mondta az egyik szuvenírbolt eladója. A zarándokokat először a térre vezető utcákban kialakított kapuknál ellenőrzik, majd a Szent Péter térre való belépéskor ismét fémdetektorral vizsgálják át őket és táskáikat.

A meglepetések pápája

Ferenc pápa március 13-án váratlanul, senkivel sem egyeztetve jelentette be, hogy rendkívüli szentévet hirdet, és azt az irgalmasságnak (misericordia) szenteli. A hirtelen bejelentés Rómát és az olasz kormányt is meglepte, és alig kilenc hónap maradt a felkészülésre, holott a közlekedés zarándokok százezrei nélkül is kaotikus az olasz fővárosban. Az utolsó szentév 2000-ben volt, akkor 30 millió zarándok sereglett Rómába. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az irgalmasságnak szentelt szentév az egyháznak örömforrása lesz, ha újra felfedezi az irgalmasságot, és ezt minden emberhez elviszi.

Gyógy-rózsafüzér

A szegényeket segítő szentről a Ferenc nevet választó egyházfő megválasztása után rögtön az irgalmasságért imádkozott. 2013-as apostoli buzdításában is az irgalmasság volt az egyik leggyakrabban használt szó. A Szent Péter téren levő hívők között Misericordina feliratú gyógyszeres dobozt osztottak szét, benne orvosság helyett egy rózsafüzérrel. Federico Lombardi szentszéki szóvivő a párizsi terrorista támadások után azt mondta, a merényletek rámutattak, hogy a világnak igenis szüksége van a pápa által meghirdetett szentévre.

Bűnbocsátó cédulák

Az első szentévet VIII. Bonifác hirdette meg 1300-ban, miután Róma népe általános pápai bűnbocsátást követelt. Néhány héten belül zarándokok lepték el Rómát – írta egy korabeli krónikás, a feljegyzések szerint kétmillióan érkeztek. A múltbéli szentéveken pénzért árulták a pápai bűnbocsánatot tanúsító búcsúcédulákat. Ám az uralkodók el se utaztak Rómába: követeik vitték nekik a megvásárolt bűnbocsánatot. Az 1450-es szentévben a római Angyalvár hídján a tömegben agyontapostak 172 zarándokot. Az 1574 karácsonyán megnyitott szent kapu lebontásakor Róma népe egymással verekedve akart egy darabot szerezni a falból, 15-en haltak meg.

A második világháború utáni első szentévet XII. Pius tartotta 1950-ben. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára úgy kommentálta a szentévet, hogy „ezen csak a pápa keres”.

Fisichella érsek, a mostani, 30. szentévvel kapcsolatban kiemelte, hogy ez az első az internet korában.