Nem vesz részt a budapesti ciánperben a tiszai ciánszennyezést okozó Aurul vállalat jogutódja, a Transgold Rt., miután egy magyar bíróság úgy döntött, a magyar állam által beperelt nagybányai társaság nem növelheti kapacitása 15 százaléka fölé a termelést – írta a Krónika.
Ciánper helyett csődöt mond
Nem vesz részt a budapesti ciánperben a tiszai ciánszennyezést okozó Aurul vállalat jogutódja, a Transgold Rt., miután egy magyar bíróság úgy döntött, a magyar állam által beperelt nagybányai társaság nem növelheti kapacitása 15 százaléka fölé a termelést – írta a Krónika. Az erdélyi magyar nyelvű közéleti napilap értesülései szerint rövid időn belül indul a csődeljárás a Transgold Rt.-nél, miután e hét elején a Fővárosi Bíróság úgy döntött, a 2000. januári tiszai ciánszennyezés miatt a nagybányai társaság továbbra sem fokozhatja termelését. Az alperes a továbbiakban nem hajlandó részt venni a ciánperben, mivel kérése ellenére a budapesti bírónő nem helyezte hatályon kívül a legfeljebb 15 százalékos kapacitáskihasználtságra vonatkozó korábbi döntését. Májai László, a Transgold Rt. romániai ügyvédje elmondta: a nagybányai vállalat igazgatótanácsa várhatóan még a héten dönt a csődeljárási folyamat beindításáról. Ebbe a helyzetbe azt követően került az Aurul jogutódja, hogy a magyar bíróság kapacitáskorlátozó áprilisi döntése nyomán a külföldi bankok már nem hajlandók finanszírozni a vállalatot. „Fennáll a veszélye, hogy a műszaki folyamat esetleges leállításával bekövetkezhet az, amitől a magyar állam fél, vagyis egy újabb üzemi baleset. Remélem, a budapesti bírónő mérlegelte döntése következményeit” – nyilatkozta Májai. A Transgold jogi képviselői azzal vádolják a budapesti bíróságot, hogy nem vette figyelembe a bukaresti környezetvédelmi minisztérium júliusban kibocsátott rendeletét, amellyel úgynevezett gátbiztonsági szempontból engedélyezte a nagybányai cég 37 hektáros zagytározójának működését – írta a lap. Májai elmondta: „A román szaktárca többéves monitoring és a gátszabványok alapján hozta ezt a döntést, ám a budapesti bíróság ezt nem tartotta relevánsnak.” Különben a budapesti bírósági meghallgatáson egy prominens magyar szakember is úgy vélekedett, hogy a nagybányai létesítménynél megvalósul a környezetvédelmi jogban használt „robusztus biztonság”, és a termelés fokozása nem járna a környezeti biztonság csökkenésével. A Krónika szerint a tárgyalás után Ioan Hudrea, a Transgold ügyvezető igazgatója elmondta: a bíróság nemcsak akkor, hanem most is „betömte a száját”, mert nem engedte, hogy bizonyítékokkal álljon elő. (m)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.