Ceausescu „gyermekei”

Ez volt a Nagy Vezér egyik első zavaros agyszüleménye, amelynek az volt a hivatalos célja, hogy nőjön a népszaporulat, és Románia 20, majd 25 milliós középhatalom legyen. Ezzel szemben inkább tragikus eredménye lett: a titokban végrehajtott terhességmegszakítások miatt 1966 és 1989 között mintegy 10 ezer nő halt meg, és további tízezreket ez a beavatkozás egész életükre így vagy úgy megbélyegzett.

A „Parancsra születtek. Rendelet-gyerekek” című hetven perces filmet az állami levéltárakban található dokumentumok és több ezer nővel, ill. orvossal lefolytatott beszélgetések alapján Florin Iepan rendező készítette több éves kutatás, előkészítés után. A dokumentumot a német Discovery Germania televízió egy széles körű európai projekt részeként hirdette meg 2000-ben, majd a román állam és a közszolgálati televízió is anyagi támogatásban részesítette. A film mintegy 300 ezer euróba került.

„Ez a film a nőkről szól, a nőknek készült, de nem csak nekik. A román nők ebben az időszakban átélték a pokol minden kínját, ami történt velük, az a lehető legrosszabb volt” – mondta könnyek között a film levetítése után tartott televíziós vitában Mona Musca kulturális miniszter.

A vitában elhangzott: az említett időszakban a romániai nők rendszeresen olyan nőgyógyászati ellenőrzésekre jártak, amelyek célja annak megállapítása volt, nem vetették-e alá magukat terhességmegszakításnak. „Mindez rendkívül megalázó, embertelen volt. Azokat a nőket, akik megsértették a törvényt, és az orvos feljelentette őket, nem egy esetben akár a kórházi ágyon is kihallgatták a hatóságok” – mondta az egyik asszony.

Bár a törvény megsértéséért úgy a nőknek, mint az orvosoknak is szigorú büntetés járt, számos teherbe eső nő mégis kockáztatott. Nem egyszer az életét is. „Az illegális terhességmegszakítások többsége szinte a konyhaasztalokon zajlott, egyáltalán nem volt steril a környezet, a megfelelő gyógyszerek, nyugtatók is hiányoztak” – mesélte egy orvos. Romániában abban az időszakban tilos volt a fogamzásgátlás, de a negyedik gyermek után sterilizációt kérhettek a nők.

A filmben szót kaptak az „aranykorszak”, a rendszer egykori kegyeltjei, például az akkori művészvilág csillagai. Elmondták: kapcsolataik révén számukra nem volt komolyabb probléma az abortusz elintézése – akár hivatalosan is.

A 770/1966 dekrétum egy másik következménye, hogy az említett időszakban a nők akkor is szülni kényszerültek, amikor a terhesség-megszakítás egészségügyi okokból valóban indokolt lett volna. Sok gyerek különféle rendellenességekkel jött a világra, s később árvaházakba kerültek. A sanyarú romániai árvaházi világ az 1989-es rendszerváltás után szintén megdöbbentette a közvéleményt, s nehéz volt elhinni, hogy ilyesmi is létezhet még Európában. Érdemes lenne ezt a dokumentumfilmet nálunk is bemutatni.