Benzin és rokkantkocsi

Úttorlaszok, idegesség, elütött sztrájkoló kamionosok, akadozó légiforgalom, áruhiány az üzletekben – a Portugáliában és Spanyolországban zajló üzemanyagárak elleni sztrájk jelenleg a nyugati jóléti államok egyik legsikeredettebb karikatúrája. A fejlett nyugati országokban ugyanis többnyire azok tüntetnek a leghevesebben, akiknek erre semmi okuk. A spanyol kamionosok már napok óta sztrájkolnak, utakat zárnak le az üzemanyag „magas ára” elleni tiltakozásul. Hogy miért? Valószínűleg ők maguk sem tudják. A brit Post Office Travel Services ügynökség felmérése szerint ugyanis a nyugat-európai országok közül épp Spanyolországban tankolhatják a legolcsóbb, literenként alig 36 koronás gázolajat. Hogy nálunk, Szlovákiában a gázolaj literenkénti ára már 44 korona felé közeleg? Kit érdekel? Legfeljebb a szlovákiai fuvarozókat. A spanyolok azonban nem Szlovákiához mérik magukat, hiszen szerintük régiónkban az állam még azt csinál a polgárokkal, amit akar. Kommunista örökség! A spanyolok számára az Egyesült Államok a mérce, ahol a literenként 20 korona fölé emelkedő üzemanyagárak, és az ezt követő „társadalmi felháborodás” miatt az amerikai kormány komolyan fontolgatja a benzinárban szereplő adótételek csökkentését.

Mi a közös a spanyol, az amerikai, a szlovák és az uniós vezetőkben? Mindannyian kínosan ügyelnek arra, hogy fenntartsák népszerűségüket a lakosság körében, ugyanakkor a lehető legnagyobb állami bevételekre tegyenek szert az adókból. Erre a legjobb példát e héten az Európai Unió adta, Kovács László adóügyi biztos ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Unió a jövőben megadóztatja a közösségen belül működő olajcégek extraprofitját, ugyanakkor szerinte elképzelhetetlen az adók csökkentése. Az ötletet már az EU állam- és kormányfőinek jövő heti csúcstalálkozóján megvitatják. Csak remélhetjük, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok nem Robert Ficótól lopta az ötletet. A szlovák kormányfő ugyanis az elmúlt két évben folyamatosan azzal áltatja a lakosságot, hogy a magas benzinárakért az olajtársaságok a felelősek, miközben az egy liter benzinért fizetett ár több mint felét az állam viszi el. Természetesen az olajtársaságokat sem kell félteni azért, hogy a vezetőik esetleg éhen halnak, sőt a kamiontársaságok vezetői sem tartoznak a társadalom elesett rétegeihez. A legrászorultabbak ugyanis nem járnak autóval, sőt néha kerekes székkel sem képesek teljes értékű életet élni. Ez utóbbiakról azonban Robert Fico már többet tudna mesélni, ha időnként kinézne a kormánypalota előtt tüntető rokkantakra.