BELFÖLD

Pozsony. Évekig is eltarthat a felsőoktatási intézmények típusonkénti besorolása. A tervek szerint megkülönböztetnének kutatóegyetemeket, kizárólag felsőfokú mesterképzést nyújtó egyetemeket, valamint csak felsőfokú alapképzést nyújtó, úgynevezett szakfőiskolákat. Az egyetemek osztályozása a teljes akkreditáció hatéves folyamatával függ öszsze. A húsz hazai nyilvános felsőoktatási intézmény közül jelenleg 17 egyetemnek nevezi magát, függetlenül doktorandushallgatóinak arányától, illetve a tudományos, kutatási eredményeitől. Az egyetemi kutatások és posztgraduális képzés kiemelt költségigénnyel bír, jóval többe kerül, mint a felsőfokú alap- és mesterképzés. Martin Fronc oktatási miniszter elképzelései szerint a besorolás alapján kutatóegyetemeknek minősülő felsőoktatási intézmények a jövőben nagyobb központi támogatásra számíthatnak, mint a többi intézménytípus. Libor Vozár, az Egyetemek Tanácsának elnöke fontosnak tartja, hogy a támogatás mértékének megállapításakor vegyék figyelembe az adott egyetemen oktatók létszámát is. A szaktárca vezetője szerint a teljes akkreditáció, az egyetemek belső minőséggellenőrzése, valamint a tervezett típusonkénti besorolása nagyban hozzájárul a színvonal emelkedéséhez. A két egykori diákvezér, Renáta Králiková és Juraj Barta, a Čarnogurský-kabinet oktatási minisztere, Ján Pišút, valamint Fredinand Devínsky, a Comenius Egyetem előző rektora nevével fémjelzett ARRA ratingügynökség december elejére ígéri az első hazai egyetemi rangsort. Egyebek mellett a végzett hallgatók foglalkoztatottsági mutatóját, az egyetemek képzési színvonalát és a műszaki ellátottságát veszik alapul. (-cz-e, t)

Számítógépek védelme

Pozsony. Még mindig nem foglalkoznak eléggé a vállalatok az információs technológiák védelmével – derült ki a Nemzetbiztonsági Hivatal, a DSM magazin és a KPMG Szlovákia vállalat által végzett felmérésből. A megkérdezett cégek 93 százaléka ugyan fontosnak tartja az információs technológiák biztonságát, azonban csak 60 százalékuk állítja, hogy komolyan foglalkozik is a problémával. „Szlovákiában hatalmas lemaradással ugyan, de sikerült elvégezni a felmérést. A vállalatok a legnagyobb veszélynek az áramkiesést, a számítógépes vírusokat, valamint a merevlemezek meghibásodását tartják. Minden tizedik cégnél az alkalmazottak hozzájutottak bizalmas információkhoz” – közölte Pavol Adamec. A biztonsági problémák miatt átlagosan 120 ezer koronás kár keletkezik, azonban a több mint félmilliós veszteségek sem ritkák. A vállalatok csupán 18 százaléka használja az elektronikus aláírást. Az információs technológiák biztonságára legjobban a pénzintézetek ügyelnek, a legkevésbé pedig az államigazgatási szervek. (dem)