Béla, nem akarsz koalíciózni?

A Smerről közismert, hogy alapból dózerol el minden ellenzéki kezdeményezést, még azt is, ami egyébként – állítólagos szociális – programjába vágna. A legjobb, ami az elmúlt négy évben a jobboldali tervezetekkel történt, hogy a kormánypárt elutasítása után Ficóék egyszerűen lenyúlták, és saját beadványként – beleírva két pontosvesszőt – fogadtatták el a tisztelt házzal. Szintén ismert a Smerről – és ezt olvasóinknak nem is kell különösebben magyarázni –, hogy hadilábon áll a kisebbségi ügyekkel. A magyar témákban egy jottányit sem moccanna pozitív irányba, s ha lehet, fű alatt ott tesz keresztbe, ahol csak tud. 

Ilyen körülmények között eleve furcsa volt, hogy a kormánypárt jótékony közreműködésével második olvasatba került az ellenzéki Híd által kidolgozott, a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló tervezet. Aztán a második olvasatban jött a majdnem meglepetés: szinte az egész Smerfrakció tartózkodott (nem voksolt nemmel!), sőt, hatan még támogatták is a javaslatot. Ha az ellenzék – közte a Híd frakciója – teljes számban jelen lett volna, a beadványt elfogadják. Persze emiatt naivitás lenne az oppozíción elverni a port, hiányzások mindig voltak és lesznek is. Sokkal érdekesebb a Smer viselkedése, melyet a Híd egyfajta üzenetként vagy egyenesen meghívóként is felfoghat. „Látjátok feleim szümtükkel, nem utasítjuk el élből a kisebbségügyi kezdeményezéseket, sőt, készek vagyunk akár megszavazni is. Ehhez csak egy aprócska változás kell: koalícióban kell lenni velünk” – minimális politikai fantázia mellett így is dekódolható a meglepő szavazás. A Smer frakcióvezetője meg is mondta: alapból nem tartja rossz ötletnek a javaslatot, a választások után visszatérhetnek rá. 

A Smer számára a következő hónapokban fontos lesz, hogy az ellenzék általános kritikája mellett apró gesztusokat is mutasson potenciális partnereinek, ezzel mintegy elvárva ugyanezt tőlük is. Azt ugyanis Ficóék is látják, hogy koalíciós társ nélkül márciustól aligha lesz kormányzás, az ellenzéki pártok pedig valószínűleg már tudatosították, hogy – hacsak valami csoda nem történik – a Smer nélkül lehetetlen kormányt alakítani. A kisebbségi alapról szóló tervezet emellett tipikusan olyan jogszabály, amelyet még egy komoly magyargyűlölő bázissal rendelkező populista párt is tud vállalni. Külső jelekben nem manifesztálódik – nem kell emiatt magyar táblákat kitenni vagy a hivatalnokok egy részének magyarul megtanulni –, a szlovák többség számára csupán egy mínuszos hír, ráadásul akár korrupcióellenes lépésként is eladható. Utóbbiból pedig kevés van a Smer háza táján. Ha pedig valaki nacionalista vonalon támadná érte a Smert, elmondhatja: eddig is voltak kisebbségi támogatások, az új alap „csupán” más formát ad a szétosztásnak. 

Pozitív végkifejlet egyelőre nincs: ugyanis pont az ilyen jellegű törvények jelentik azt a falat, ameddig a Smer el tud menni. Ez pedig – amellett, hogy egy ilyen alap létrehozása önmagában előremutató lépés lenne – kevés a honi magyarság megmaradásához. Mindez viszont elvezet minket a szabad-e a Smerrel kormányozni című politikai dilemmához, s ezt a vitát még nem folytatta le a honi magyar közélet. Viszont előbb-utóbb valószínűleg szükséges lesz megnyitni.