Barátságos

Mivel a márciusi előrehozott választásnak nincs tétje (mindenképpen a Smer alakít kormányt), azt is gondolhatnánk, hogy barátságos kampány elé nézünk, mert hiszen nagyjából minden párt tudja, mire számíthat. Kivéve persze a parlamenti küszöb körül settenkedőket, ők a bejutásért harcolnak, viszont lapot nem osztanak nekik, ha bejutnak sem. Ezért most senki ne várjon a 2010. június 12-i izgalmakhoz hasonlót.

Robert Fico kétpárti kormányt akar, így az egyetlen nyitott kérdés, hogy Smer–KDH (ez lenne a papírforma), vagy Smer–KDH–Híd kormány alakul-e. Meglepetést okozhat az MKP is egy öt százalék feletti eredménnyel, ugyanis szavazótábora számottevő részét alkotja az idősebb korosztály és a déli régiók vidéki polgárai, így az ő esélyeinél a közvélemény-kutató ügynökségek havonta közölt preferenciái sokkal kevésbé mérvadóak. Koalíciós potenciáljuk viszont jelen esetben nulla (nekik most a létük a tét), míg a Hídnak talán van minimális esélye beimádkozni magát a kormányba. Ezt az imádkozást egyébként a KDH-nál kellene kezdeniük, ugyanis ha ők is azt mondják a Smernek, hogy nem mennek egyedül partnernek, akkor talán van esély egy hárompárti kormányra. Kérdés persze, hogy ebből ki profitálhat. Egyesek szerint a Híd, ha mást nem csinálna is, legalább fékezhetné a Smer magyarellenességét, 2016-ban viszont ezt a választóik valószínűleg nem hinnék el nekik. Ugyanúgy a Smer sem fogja kockáztatni nacionalista szavazói bizalmát egy hárompárti, „bugaras” koalícióval.

Azért tartsuk észben, hogy a nagy meglepetések általában akkor szoktat történni, amikor senki nem számít rájuk. Így van ez a politikában, nemkülönben a fociban: néha a barátságos meccsek is hozhatnak meglepő végeredményt.