Bajban az államkassza

Az Európai Bizottság múlt heti adatai szerint az EU szintjén csak Szlovéniában rosszabb a közpénzek hosszú távú fenntarthatósága, mint Szlovákiában. A kockázati szemaforban Szlovákiánál egy hosszú sor vörös mező jelzi, hogy a közép- és hosszú távú fenntarthatósággal komoly gondok vannak, és számszerűsítve a szlovák GDP 10,6 százalékának megfelelő költségvetési intézkedésre lenne szükség ahhoz, hogy a szlovák költségvetés visszatérjen a fenntartható pályára. Összehasonlításképpen: tavaly még csak a GDP 7,7 százalékának megfelelő intézkedésre volt szükség a hosszú távú fenntarthatóság visszaállításához.

Ez korántsem jelenti azt, hogy a szlovák költségvetés már a közeljövőben összeomlana, de érdemes észben tartani, hogy a szlovák államadósságnak a GDP-hez mért aránya meghaladta a lélektani 60 százalékot, és költségvetési korrekció nélkül ez az arány tovább növekszik majd. Erre figyelmeztetett a Költségvetési Tanács is, mely szerint gazdaságpolitikai reformok nélkül az elkövetkező évtizedekben a szlovák államadósság exponenciálisan növekedik majd. Itt ugyan évtizedes távlatokról beszélünk, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a kockázatokat jelenleg még elhanyagolhatjuk. Az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy a mindenkori kormányok a gazdaságilag bő éveket sem használták ki a költségvetés elégséges konszolidációjára. Ennek az lett az eredménye, hogy a globális koronavírus-járvány által okozott szűk éveket rosszabb költségvetési kiindulópontból kezdtük, mint az ambiciózusabb költségvetési konszolidáció mellett lehetséges lett volna.

A költségvetési fenntarthatóság kérdése annál égetőbb, hogy a szlovák lakosság a kormánytól várja a magas infláció negatív hatásainak tompítását. Nem véletlen, hogy ebből a kérdésből a politikai ellenzék is tőkét kovácsol, hiszen a magas infláció mindenkit érint. A szlovák kormány hosszú vajúdás után bemutatott intézkedései ezért pozitívan értékelhetőek, de ezek összesített költségvetési hatásai 2022-ben és 2023-ban meghaladják az 1,2 milliárd eurót. A legnagyobb költségvetési teherrel a dolgozó szülők adóbónusza jár majd, melyre mintegy 600 millió euróra lesz szükség. A szakkörök állami támogatására további 500 millió euróra lesz szükség, és a családi pótlék növelése 160 millió eurót emészt majd fel.

A fenntarthatóságra gondolva ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen forrásokból tervezi a kormány ezeknek a hatalmas többletkiadásoknak a finanszírozását. Ivan Matovič pénzügyminiszter adóemelést javasol, ami a legnyereségesebb vállalatok különadóját ötvözné az online szerencsejátékra és az alkoholra kivetett adók növelésével. A közgazdászok szerint ez azonban korántsem fedezné az összes tervezett többletkiadást, és várhatóan több száz millió euró költségvetési hiány növekedéséhez járulna hozzá. Ehhez még hozzájön az önkormányzatok adóbevételeinek kiesése, mivel az adóbónusz növelése a számukra rendkívül fontos személyi jövedelemadó kiesésével jár. A kormány jó szándéka érthető, de érdemes volna mégis átgondolni, hogy a családoknak szánt általános pénzügyi segítség helyett nem volna-e mégis jobb a legjobban veszélyeztetett társadalmi csoportok kiemelt támogatására koncentrálni. Természetesen minden családnak jól jön a többletbevétel, de szem előtt kell tartani a költségvetés fenntarthatóságát is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy jövőre már Szlovákia költségvetése lesz a legkevésbé fenntartható az egész Európai Unióban.