Az USA bombákat szórt Dél-Irakra

Amerikai és brit harci gépek egy dél-iraki légvédelmi állást bombáztak szombaton. Vasárnap a fegyverzetellenőrök megkezdték utolsó tárgyalásaikat Bagdadban. Brit lapértesülések szerint az USA a jövő hét végén 48 órát Szaddám Huszeinnek, hogy lemondjon. Az ENSZ főtitkára szerint elfogadhatatlan lenne, ha ENSZ jóváhagyása nélkül kezdődne a háború. Belgium, Franciország és Németország megvétózza, hogy a NATO készülődni kezdjen Irak ellen.

Szombaton bombázták Irakot

Szombaton amerikai és brit harci repülőgépek bombáztak egy iraki légvédelmi állást. Az Öböl-háború óta Irak déli és északi részén repülési tilalom van érvényben, az irakiak errefele nem vonulhatnak fel fegyveresen, és ezt 12 éve amerikai és brit gépek ellenőrzik. A mostani csapás azért történt, mert Irak nem tartotta be a békemegállapodást, és hordozható légvédelmi üteget vezényelt a tiltott övezethez tartozó al-Kut körzetébe, Bagdadtól 150 kilométerre délre . Az elmúlt évtizedben rendszeresen tüzeltek a nyugatiak a tiltott zónában katonai létesítményeket. Utoljára idén január 26-án lőttek iraki állásokat, akkor egy katonai rádióadót semmisítettek meg.

A katonai készülődés egyre fokozódik a térségben. A Pentagon 47 darab civil utasszállítógépet is mozgósított a hétvégén, továbbá 31 teherszállító repülőt kért az USA-ban működő 22 légitársaságtól. Mozgósítás esetén az amerikai társaságoknak kötelező a Pentagon rendelkezésére bocsátaniuk gépeiket. Az USA a hétvégén a térségbe vezényelte a Kitty Hawk nevű anyahajóját, mely megérkeztekor már az ötödik repülőgéphordozó lesz Irak közelében.

A háború megkezdéséről egyre határozottabb az amerikaiak álláspontja. Condeleeza Rice, Bush nemzetbiztonsági tanácsadója egy ausztrál tévétársaságnak nyilatkozva kijelentette, az Egyesült Államok az ENSZ jóváhagyása nélkül is megtámadja Irakot. Amerikai kormányközeli forrásokra hivatkozva több lap is megjelentette a hétvégén, hogy február végén, március elején biztosan megkezdődik a háború. A BBC beszámolja szerint Kofi Annan ENSZ-főtitkár nem fogadja el az amerikai fenyegetést. "Ez nem egy ország, hanem az egész nemzetközi közösség ügye" - jelentette ki szombaton. Annan szerint csak ENSZ-felhatalmazással, a fegyverzetellenőrök egyértelmű bizonyítékai esetén törhet ki a háború. Ezzel szemben Condeleeza Rice azzal érvelt, hogy Amerikának az egész világ nevében kell lépnie, mert szerinte az Irak által támogatott nemzetközi terrorizmus nem csak az USA-ra jelent veszélyt.

A brit The Sunday Telegraph című lap értesülései szerint a háború kitörése előtt Husszein egy nagyon kemény ultimátumot fog kapni az USA-tól, és fő szövetségesétől, Nagy-Britanniától. E forgatókönyv szerint a fegyverzetellenőrök jelentése után mindössze 48 órát adnának Szaddám Huszeinnek, hogy önként távozzon. Ha két nap alatt nem mond le a hatalomról, akkor ez háborús ok lesz. Az értesülések szerint ettől a tervtől csak akkor térnének el, ha az ellenőrök egyértelműen bebizonyítanák, hogy Irak semmilyen veszélyes fegyverrel sem rendelkezik, és minden adatot készségesen megoszt az ENSZ-szel.

Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az USA és Nagy-Britannia végleges döntést hozott a háború megkezdéséről, a világ számos vezetője kampányt indított a békéért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező franciák várhatóan a háború ellen fognak szavazni, ami azt jelenti, hogy nem számíthat az USA ENSZ felhatalmazásra. Több állam előre jelezte, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül a nemzetközi jog megsértésének tekintik majd a háborút. Különösen az arab államok miatt lenne fontos az USA-nak az ENSZ támogatása. De a Biztonsági Tanácsban ideiglenes tagnak számító Németország is a háború ellen fog voksolni. Joschka Fischer német külügyminiszter a hétvégén arról beszélt, hogy hiába szövetségesei az USA-nak, a háborút lelkiismereti okok miatt sem támogathatja: "Nem állhatok ki a nyilvánosság elé, hogy ezek és ezek a háború indokai, ha magam sem hiszek ezekben az érvekben."

Az USA a NATO-ra sem számíthat a háborúban. Úgy tűnik, hogy még azt sem sikerülhet elfogadtatnia a szövetséggel, hogy közösen készüljenek fel Törökország megvédésére a háborús készülődés jegyében. Törökország felfegyverzését nem csak a franciák és a németek nem támogatják, hanem a belgák is meg fogják vétózni.

Oroszország és Kína álláspontja továbbra is kétséges egy ENSZ felhatalmazást illetően. Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét a fegyverzetellenőrökkel való szorosabb együttműködésre szólította fel Bagdadot. Putyin vasárnap európai körútra utazik, és az USA-val szemben álló Franciaországba és Németországba látogat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy egyeztetni megy egy nemzetközi Amerika-ellenes koalícióról, vagy éppen Washington érdekében fog lobbizni a pacifizmust hirdető kormányfőknél.

II. János Pál pápa vasárnap az iraki háború elkerüléséért imádkozott a Szent Péter téren, kérve a hívőket, hogy forduljanak az Úrhoz a béke érdekében. Roger Etchegaray kúriai bíboros pedig Bagdadba utazik, hogy a pápa nevében kérje Husszeint, tegyen meg mindent a békés rendezésért.

A háborút egyértelműen támogató Izrael egy brit lap szerint arra készül, hogy ha kitör a háború, akkor elfogják és Szudánba száműzik Arafatat, a palesztinok vezetőjét. Izrael állítólag azért akar gyorsan cselekedni, mert a háború alatt az USA elvárja majd, hogy Izrael minél kompromisszumkészebb legyen az arabokkal, enyhítve ezzel a térség közvéleményének haragját. Izrael ezt elvben elfogadta, de a terroristák támogatásával vádolt Arafat helyett inkább más palesztin vezetéssel lenne békülékenyebb. Állítólag a közeljövőben az izraeli titkosszolgálat nyilvánosságra hozza bizonyítékát arról, hogy Arafat támogatta az öngyilkos merényleteket.

Hans Blix és Mohamed el-Baradei vezetésével az ENSZ-fegyverzetellenőrök vasárnap tárgyalnak utoljára Bagdadban. Hétfőn végleg elhagyják Irakot a tömegpusztító fegyverek után kutató csoport tagjai. Az ellenőröknek péntekig kell jelentést tenniük arról, hogy Irak rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel, illetve a bagdadi vezetés mennyire hajlandó együttműködni a nemzetközi szervezettel. A jelentéssel elvben már el kellett volna készülniük, de haladékot kaptak az ENSZ-től, hogy folytathassák kutatásaikat. Németország és Franciaország várhatóan azt javasolja majd, hogy a kutatás nagyobb létszámú csoporttal tovább folytatódjék. Powell amerikai külügyminiszter azonban vasárnap egy tévébeszédében azt mondta, ez már nem időszerű, több időt nem adnak Iraknak. Elvben Blixék jelentésén is múlhat a háború kitörése. Amennyiben egyértelműen bebizonyítanák, hogy Irak korábbi ígéretével szemben tömegpusztító-fegyverekkel rendelkezik, akkor a pacifista nagyhatalmak is beleegyeznének a háborúba. Ez azonban kevéssé valószínű, mert egyértelmű bizonyítékokat eddig az ellenőrök nem mutattak fel. Az amerikaiak és a britek szerint azért, mert Irak eldugta ezeket az ellenőrök elől, több állam szerint viszont azért, mert lehet, hogy a keresett fegyverek nem is léteznek.

Előző jelentésükben Blixék elégedetlenek voltak Irak együttműködési készségével. A mostani hétvégi tárgyalásokról azonban már elégedettebben nyilatkoztak az ellenőrök. Sikerült több, az iraki atomprogramban és vegyi kutatásokban részt vevő tudóssal négyszemközt is beszélniük, amit korábban az iraki vezetés nem engedélyezett. Ahhoz azonban most sem járultak hozzá, hogy Irakon kívül, semleges helyszínen tartsák a kihallgatásokat. Az iraki külügyminisztérium újabb dokumentumokat adott át az ellenőröknek, ezek tartalmáról azonban még nem nyilatkoztak az ENSZ megbízottai.

Egy iraki biológiai szakértő kijelentette, hogy részt vett biológiai fegyverek, például antrax gyártásának előkészítésében, de ezeket a programokat leállították, még mielőtt használható fegyvert gyártottak volna belőlük. A BBC-nek a programról nyilatkozó tudós az ellenőrökkel nem volt hajlandó szóba állni.

[origo]