Ez az emelés lesz a végső, mondták a héten az illetékesek. Nem árultak zsákbamacskát, már két éve tudjuk, hogy ez így lesz, csak éppen kellemetlen kalkulálni a havi újabb háromszáz és ezer koronás többletköltséggel.
Az MKP esete a vagyonosodással
Térjünk vissza a hétköznapokhoz, egy hazai minősítő ügynökség a héten közzétett felmérése szerint még mindig a jogbizonytalanság és a korrupció számít a vállalkozói környezet rákfenéjének. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a legnagyobb korrupció az állami és egyéb közmegrendelések megszerzése körül dívik. A sort szintén az állami pénz elköltésének formái folytatják, mégpedig a dotációk, az állami segítség és az engedélyek kiadása. A cég tavaly készített elsőként ilyen felmérést, amely alapján a kormány és a parlament számára 123 ajánlást tett. Az eredményt mindenki értelmezze maga: 38 ajánlást az illetékesek akceptáltak, 33-at részben figyelembe vettek, 52-re pedig magasról tettek. Az idei elemzés készítői szerint még alaposabb, afféle befektetői kézikönyvnek szánták Szlovákiáról. Kérdés persze, ki fog itt befektetni ilyen rémregények elolvasása után. Persze az sem mindegy, ha egy külföldi előre tudja, hol kell kenni, így legalább a felesleges kiadások elkerülésének örül. Persze ne higgyük, hogy ez bennünket nem érint, mert mi soha nem fogunk gyárat telepíteni. Minél inkább balkániak a viszonyok, annál inkább csak az olcsó munkaerő csábítja ide a cégeket, vagyis továbbra sem számíthatunk arra, hogy ilyen helyen rendesen fogunk keresni. Mivel komoly intézmény valószínűleg alapos munkájáról van szó, kíváncsian olvasnánk a kormány válaszát és ígéreteit, hogy a jövő évben mit igyekszik változtatni a negatívumok évek óta szinte azonos listáján.
A héten nyilván a Horizont pénzügyi szolgáltató károsult ügyfelei is újra gyakrabban követték a sajtóhíreket. A csődbiztos ugyanis megkezdte a vagyon kiárusítását. Ebben a fázisban kb. hétszáz millió koronás bevételre számít, ami a 11 milliárd koronás követelések ismeretében nem ígér nagy kárpótlást. Ráadásul a pénz nagy részét az intézményi hitelezők viszik el. Köztük is a követelések 45 százalékának birtoklásával a BMG Invest vezet. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a pénz így az ő boldogtalan hitelezői (így nevezik manapság az egykori ügyfeleket) zsebében köt ki. Bizonytalansági tényezőt jelentenek viszont az egyéb fizetési kötelezettségek, ennyi milliárdos ügyben megtörténhet, hogy néhány százmillió koronás nagyságrendig ezek nyelik el a beérkező pénzt, így nem jut a hitelezőknek.
Végezetül vegyük észre, hogy a parlamentben egyes képviselők csendben, de kitartóan igyekeznek fogatlanná tenni a gyanús vagyonok eredetét firtató törvényt. Sietniük kell, hiszen az nemsokára második olvasatban a parlament elé kerül, és a nyilvánosság nyomására ott már nem avatkozhatnak be drasztikusan. Kissé meglepő, hogy ebben az MKP is oroszlánszerepet vállal. Eddig valahogy úgy gondoltuk, hogy a kormánypártok közül talán ennek kell legkevésbé tartania attól, hogy tagjainak valaki a körmére koppint. Úgy látszik, hogy a hatalomban eltöltött öt év megváltoztatta a viszonyokat és már az MKP körül mozgóknak is van félteni valójuk. Ettől azonban nem leszünk boldogok, és legfeljebb anynyit kérhetünk a párttól, hogy egy kiherélt törvénnyel ne szaporítsa a Törvénytárat, akkor inkább dobják szemétkosárba az egészet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.