Az iraki elnök törzse az egyik legbefolyásosabb

A törzsnek különböző becslések szerint három-ötmillió tagja van, akik Jementől egészen Szíriáig szétszóródtak, s számosan élnek közülük az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában és Kuvaitban is. A Sammar több mint fele Irakban lakik, ahol a hagyománynak megfelelően a törzsi vezetők az al-Dzsarba klánból kerülnek ki.

Abdel-Karím asz-Száleh al-Anazi kuvaiti történész szerint a Sammarok a jemeni eredetű al-Kahtán törzsből származnak, s évszázadokkal az iszlám VI. századi megjelenése előtt az Arab-félsziget középső, északi része felé vették útjukat. Nedzsdben összpontosultak, a mai Szaúd-Arábia középső tartományában, ahol a főváros, Rijád is van, majd nagy számban tovább vándoroltak Irak felé. A törzs szunnita muzulmán tagjai közül Irakban sokan síitákká lettek – ez magyarázza, hogy a Sammar, egyedül az arab törzsek között, számlál soraiban szunnitákat és síitákat is – mondja az arab törzsek kuvaiti szakértője.

1891-ben Arábiában – miután megverték az asz-Szaúdokat – a Sammar egyik klánja, az ar-Rasídok létrehoztak egy államot, amelynek részét alkotta Nedzsd és Háel tartomány; a körzetet úgy is nevezik, hogy Sammar-hegy. A modern Arábia megalapítója, Abdel-Azíz ibn Szaúd azután, saját törzse élén, bosszút állt az ar-Rasídokon, s kíméletlen harcok árán 1921-ben véget vetett hatalmuknak.

A megbékélés gesztusaként Abdel-Azíz király feleségei közül legalább hármat választott az ar-Rasídok klánjából, közöttük a sivatagi királyság mai de facto uralkodójának, Abdallah bin Abdel-Azíz trónörökösnek az anyját.

A Sammarok lányainak feleségül vétele azóta is hagyomány az uralkodóházban, de e törzs tagja az Egyesült Arab Emírségek elnökének, Zájed bin Szultán Ál Nahajánnak a neje is.

Szíriában, az Irakkal szomszédos vidéken több tízezer Sammar él. Őseiket Irakból deportálták a brit mandátum idején, a két világháború között. Adzsíl Javer al-Dzsarba, a mostani iraki elnök nagyapja a húszas években lett az iraki Sammarok vezetője, azután, hogy nagybátyját és elődjét, a briteknek ellenálló Ászi ibn al-Farhánt Szíriába deportálták. Adzsíl folytatta nagybátyja britellenes politikáját. Parlamenti frakcióvezető volt az iraki monarchia idején, amelyet Abdel-Kerím Kászem 1958-ban puccsal megdöntött. Az iraki Sammarok vezetője őutána Gázi al-Javer egyik nagybátyja, Mohszen al-Javer.

Gázi al-Javer 15 évet élt Szaúd-Arábiában, 2003-ban, Szaddám Huszein bukása után tért haza Bagdadba.