Az EU-biztos – francia komédia

A pénzügyi és adósságválság egyik tanulságaként az Európai Unió szigorította a tagállamok költségvetési gazdálkodásának keretet adó jogszabályait. A korábban érvényes Stabilitási és Növekedési Paktum nem bizonyult hatékonynak a tagállami túlköltekezés és eladósodás megakadályozásában – finoman fogalmazva. Pontosabban az történt, hogy a bűvös 3 százalékos deficithatárt (az államháztartási hiány nem lehet nagyobb a bruttó nemzeti termék 3 százalékánál) 2010-ig 68 esetben szegték meg bármiféle szankció nélkül. Volt olyan év, amikor a tagállamok felében nagyobb volt a hiány, az élen Németországgal és Franciaországgal, az EU „motorjával”. Ilyen „korlátok” mellett nyakig el lehetett adósodni, mint a görögök tették, aztán jöhetett a mentőövért koldulás, zsarolás.

Ennek akart véget vetni a bizottság, meg az időközben az EU végső bukszájává avanzsált Németország az uniós döntéshozatalon végigvert szigorúbb szabályokkal. Aztán megint szembejött a politikai realitás és (nem csak) francia nyelven újabb halasztást kért a szabályok bevezetésére. Franciaországnak sokadik vállalása alapján 2013-ig kellett volna levinnie a hiányt 3% alá. De Pierre Moscovici pénzügyminiszter elérte, hogy két év haladékot kapjanak, az új határidő 2015 lett. A bizottság megint meghajolt a tagállamokból jövő, a megszorításokat kárhoztató és a növekedés legfőbb gátjának tartó sopánkodások előtt.

De a franciák, az élén Hollande köztársasági elnökkel nemcsak a megszorítások ellen ágáltak, hanem a gazdasági és pénzügyi posztért is sikeresen lobbiztak Brüsszelben, így az új főbiztos, Juncker Moscovicit jelölte abba a bizottsági székbe, amelyből a tagállamok költségvetéseit kellene felügyelni. Igen, azt a Moscovicit, aki korábban pénzügyminiszterként maga is megszegte a szabályokat és halasztásért kilincselt Brüsszelben. És igen, annak a Hollande-nak a nyomására, aki a megszorításellenes harc egyik fő szószólója. Hogy a tragikomédia teljes legyen, az új pénzügyminiszter, Michel Sapin kitűnően időzítve, Moscovici jelölésének napján jelentette be, hogy idén a francia államháztartási hiány nem csökken, sőt 4,4%-ra nő (a tavalyi 4,3 és a tervezett 3,8 helyett). Továbbá, hogy a bűvös három százalékhoz még két év haladék kellene, jelenlegi állás szerint 2017-re sikerülhet… Most már csak Moscovicit kell meggyőzni, hogy újra megkapják a haladékot – még egyszer, nyilván utoljára. Juncker és csapata most már keményen kézben tartja a gyeplőt, kifelé menet a harsány röhögést kéretik visszatartani, legalább a bizottsági épület küszöbéig.

A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója