A Főügyész és a rendőrfőkapitány a sajtótájékoztatón. Nem ilyen ábrázattal szokták bejelenteni, hogy márpedig mindent kinyomoznak...
Amit nem akarnak kivizsgálni...
Jaromír Čižnár tíz év után hirtelen rádöbbent, hogy Dobroslav Trnka milyen hangfelvételt játszott le neki.
A főügyész és a belügy vezetésének találkozója az újságírókkal azt volt hivatott üzenni: Higgyék el, hogy mindent ki fogunk vizsgálni... Nos, valóban van, amit ki akarnak nyomozni, de van, amit egyáltalán nem.
A Főügyészség azt szeretné, higgyük el, hogy az új büntetőeljárás megindításával, amely a Peter Šufliarský és Maroš Žilinka ügyészek, valamint Daniel Lipšic ügyvéd likvidálására tett előkészületek vizsgálja, csupán „tehermentesíteni” akarja azt a nyomozócsoportot, amely továbbra is a Kuciak-gyilkosságon dolgozik. Az érvelés azonban egyáltalán nem meggyőző, ugyanis a nyomozócsoportból senki sem kérte a főügyészt, hogy tehermentesítsék, hogy ez már túl sok, és az ügy valamelyik szálának felgöngyölítésével bízzanak meg másokat. Azt meg végképp nem, hogy a belügyminisztérium ellenőrző osztálya vegye át az ügyet – ami egyébként roppant szokatlan és megkérdőjelezhető eljárás. Hogy miért, azt Ladislav Kuruc ügyvéd magyarázta el. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséggel (NAKA) szemben, ahol a legjobb és legtapasztaltabb nyomozók vannak,
a belügy ellenőrző osztálya egyáltalán nem vizsgált eddig ilyen súlyos bűncselekményeket, se tapasztalata, se elég megfelelő embere nincs ekkora horderejű ügyhöz.
Hogy jogi szempontból is aggályos az eljárás, arra Peter Vačok egykori főnyomozó mutatott rá. A belügyi belső ellenőrzés közvetlenül a belügyminiszternek van alárendelve, így gyakorlatilag politikus irányítaná és felügyelné a nyomozást.
Roman Kvasnica védőügyvéd szerint
a belügyi nyomozócsoportba „politikai jelöltek” fognak kerülni, és hozzájutnak az immár óriásira hízott Kuciak-akta összes részletéhez, továbbá kihallgathatják azokat a gyanúsítottakat, vádlottakat is, akik eddig együttműködtek a rendőrséggel.
Egyszóval Denisa Saková belügyminiszter emberei hozzájutnak minden információhoz, amire eddig csak az eredeti nyomozócsoport tagjainak volt módja. Saková pedig nem sok okot adott rá eddig, hogy bízzunk benne, miért hinnénk el, hogy majd pont ez lesz az az ügy, ami áttörést hoz ezen a téren.
Példaként említhetjük, hogy már régóta volt információja arról, hogy az egykori rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar, aki aztán a tanácsadójaként működött, a tavaly februári kettős gyilkosság előtt átvilágíttatta Kuciakot és a rendőrség elkészítette a profilját, de Saková mégis csak akkor küldte el Gašpart, amikor tanácsadói posztja már az ő belügyminiszteri posztját veszélyeztette.
És hogyan hihetnék a Főügyészségnek, amelynek már öt hónapja a birtokában van az a hangfelvétel, amely bizonyítja, hogy annak idején Marián Kočner irányította a háttérből Dobroslav Trnka főügyészt, ha Trnka még mindig az ügyészségen lehet. És hogy higgyük el Jaromír Čižnár főügyésznek, hogy 2019 februárjában fogta fel, hogy milyen hangszalagot játszott le neki tíz évvel korábban Trnka?
Ha Čižnár most nem lett volna kénytelen magyarázkodni a bűnügyi nyomozóknak, hogy amit Kočner és Trnka beszél róla a hangszalagon, az nem igaz, az egész dologról nem is szereztünk volna tudomást. Ez pedig Čižnár teljes karrierjét megkérdőjelezi.
Csupán az hiheti el, hogy Saková belügyminiszter, Lučanský rendőrfőkapitány és Čižnár főügyész mindent, de mindent ki akar vizsgálni, akinek van egy különleges adottsága: hogy bármilyen képtelenséget képes elhinni.
A szerző a Trend hetilap kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.