Amíg a medveköreinket rójuk

Most még érdekességként olvashatunk arról, ki, milyen trükköket vet be itthon és a nagyvilágban azért, hogy hamarabb megkaphassa az oltást. Egy kanadai kaszinómogul és színésznő felesége például magánrepülővel utazott a napokban az alaszkai határ közelébe. Az őslakosoknak szánt vakcina beadatásához elég volt azt hazudniuk, hogy egy helyi motelben dolgoznak. Utólag lebuktak persze, de a védettséget már nem vehetik el tőlük. Van ellenpélda is, a 78 éves világsztár, Harrison Ford nem akarta, hogy ismertsége miatt előnyben részesítsék. Amikor az első vakcinát kapta meg Kaliforniában, ugyanúgy két órán át állt sorban, mint az összes többi ember.

A tavasz és a nyár közben nagyon hamar ránk köszönt majd, és előbb-utóbb újra nyitni fogják a határokat, mert országok omolhatnak össze, ha üresen maradnak a tengerpartjaik. Ha az utazást Covid-útlevélhez kötik, egyszeriben nem lesz mindegy, hogy kinek mennyit kell várnia az oltásra. Ha pedig a Covid-útlevélre nemcsak külföldi út során, hanem itthon is szükség lesz, az már valóban komoly feszültségeket kelthet a társadalomban. Főleg akkor, ha a rendelkezés életbe lépésekor még mindig százezrek várnak a sorukra.

Amennyiben egy koncertre, a focimeccsre, a termálfürdőbe, a színházba, vagy éppen a hipermarketbe is csak az oltást igazoló hivatalos irattal lehet majd belépni, netán munkába menni, koránt sem lesz mindegy, hogy van-e már a birtokunkban ilyen papiros, vagy még mindig várhatunk rá. Mert különben folyamatosan teszteltetnünk kellene magunkat, ha szabadon akarnánk mozogni. Mint ahogy most is csücsülhetnek otthon azok, akik nem voltak teszten. Persze, ez rajtuk múlott, az ő döntésük volt, azt oltást viszont hiába is kérnénk, ha nem lesz elég vakcina addig. 

Ráadásul az emberek jó részének már kezd nagyon elege lenni ebből a karanténszabályos világból, és ha túl későn szabadulunk ki a bezártságból, végül úgy járhatunk, mint a sokáig ketrecben tartott romániai medve, akit hosszú idő után engedtek el egy erdős rezervátumban. Ugyanúgy rójuk majd tovább a két méter sugarú medveköreinket a szabadban is, mint a ketrec bezártságában éveken át. 

Mégis, bizakodóak lehetünk, mert a járványhelyzetet eddig viszonylag jól kezelte a világ. Az emberi kapcsolatok szintjén legalábbis. Ha a maszkokból, oltóanyagból nem is volt, nincs is elég, empátiából, odafigyelésből, törődésből nem volt nagy hiány. Kérdés, hogyan kezelik az országok az előttünk álló hónapokat, azt az időszakot, amíg nem juthat mindenki oltáshoz. Ha a Covid-útlevelet csak akkor és csak úgy vezetik be, hogy ezzel senkinek ne okozzanak hátrányt, akkor nagy baj nem lehet. Ehhez az is kell, hogy a veszélyeztetett csoportok után következő beoltottak is türelemmel kivárják, amíg mindenki vakcinához juthat. Hiszen a védettség a jelenlegi helyzetben már önmagában óriási ajándék a gyakran halálossá váló kórral szemben.

After 20 year of captivity Ina the bear is still trapped in her virtual cage. Whenever you go to visit a zoo with tiny cages or a circus where bears perform remember this. #FreedomPlanet #animals #sanctuary #Libearty pic.twitter.com/ng6egCgU5l

— Libearty Sanctuary (@LibeartyBears) January 15, 2021